Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu- Nem a Momentum keddi füstgyertyás akciója volt az első, amikor elszabadultak az indulatok a Tisztelt Házban.
- Arról már korábban írtunk, hogy 2010 óta a baloldal milyen akciókat hajtott végre a parlamentben.
- Most felidézzük az eddigi legdurvább esetet, amikor lövések is eldördültek az ülésteremben.
Tisza István, a 19. és 20. század fordulóján a konzervatív politikai irányvonal egyik legmeghatározóbb alakja volt. Az 1912-es év politikai válságokkal és társadalmi feszültségekkel terhesen telt Magyarországon. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király áprilisban Lukács Lászlót nevezte ki miniszterelnöknek, hogy a Nemzeti Munkapárt támogatásával kormányozza az országot.

Fotó: Wikimeia Commons
A nemzetközi helyzet azonban egyre feszültebbé vált:
- a Balkánon háborús előkészületek zajlottak,
- Bécs pedig a hadsereg létszámának növelését sürgette.
A magyar ellenzéki pártok azonban nem támogatták a katonai reformokat, és radikális eszközökkel, úgynevezett parlamenti obstrukcióval próbálták akadályozni azok bevezetését.
Az általános és titkos választójog követelése, valamint a kormány centralizáló törekvései csak tovább mélyítették az amúgy is feszült politikai ellentéteket. A helyzet végül odáig fajult, hogy az ellenzéki képviselőket a hatóságok bevonásával, erőszakkal távolították el a parlamentből. Ez pedig közvetlenül hozzájárult a Tisza István elleni merénylethez.
A Tisza István elleni sikertelen merénylet
Az 1912. június 7-én a korábbi napok politikai feszültsége a végletekig fokozódott: az ellenzéki képviselők eltávolítása (az 1848. évi házszabályokra hivatkozva), valamint a véderőtörvény önkényes elfogadtattatása többekből hatalmas felháborodást váltott ki. A képviselőház ülése aznap a szokásos rendben kezdődött, amikor váratlanul felbukkant egy fegyveres támadó.

Fotó: DALL-E, AI-generált illusztráció
Kovács Gyula, az elsők között kitiltott képviselők egyike – aki korábban a mentelmi bizottság döntése miatt eltiltást is kapott – a baloldali hírlapírói karzaton keresztül jutott az ülésterembe.
Van még itt egy ellenzéki!
– kiáltotta, majd a kirántott revolverével háromszor Tisza Istvánra lőtt.
A golyók célt tévesztettek, és Tisza István sértetlen maradt. A merénylő ezt követően megpróbálta megölni magát (a negyedik golyóval), de túlélte és súlyosan sebesült állapotban a földre zuhant.
A támadást követően hatalmas zűrzavar alakult ki az ülésteremben. A munkapárti képviselők, köztük Kiss Ernő és Nagy Sándor, azonnal Kovácsra vetették magukat és hatalmas dulakodás kezdődött. A fegyverét kiütötték a kezéből többen is ütlegelték, de csak addig, amíg rá nem döbbentek, hogy a merénylő is súlyosan megsérült. Ezután kivitték a teremből. Az események közepette egy figyelmetlenségből elsült revolvergolyó Ráth Endre padjába csapódott.
A merénylet után folytatódott az ülés
Tisza István a támadás után rendíthetetlen nyugalommal állt fel, és kijelentette, hogy a merénylet „egy szerencsétlen őrült cselekedete” volt, majd a megrázó körülmények ellenére szinte úgy folytatta az ülést, mintha semmi sem történt volna. Fontos adalék, hogy Tisza István az esetet követően napra pontosan egy évvel később, 1913. június 7-én (ismét) miniszterelnök lett.

Fotó: Wikimedia Commons
Kovács Gyulát a családja kérésére szanatóriumba szállították, ahol egy sikeres műtét során eltávolították a fejéből a golyót és ezzel megmentették az életét. A gyógyulását követően hivatalos bírósági eljárás indult ellene gyilkossági kísérlet vádjával. A vizsgálat során Kovács azt vallotta, hogy valójában nem akarta megölni Tiszát, de rá akart ijeszteni a revolverrel. Állítása szerint a parlamentben történtek, különösen az ellenzék eltávolítása mélyen felzaklatták, ami elhamarkodott cselekedethez vezetett.
Az esküdtszék később felfüggesztette a mentelmi jogát és vizsgálati fogságba helyezte, amíg elkészülnek az orvosi szakvélemények.
Az igazságügyi orvosi tanács végül meg állapította, hogy Kovács Gyula nem volt elmebeteg, de tettét mély érzelmi felindulás és pszichés zavar állapotában követte el. Később „mélyebb öntudatzavarra” hivatkozva felmentették. 1912. augusztus 7-én a vizsgálóbíró döntése alapján szabadlábra helyezték és szabadulása után teljesen visszavonult a politikától.
A Tisza István elleni merényletek
- Az 1912-es parlamenti merénylet: Kovács Gyula képviselő 1912. június 7-én a parlamentben három lövést adott le Tiszára, de nem találta el.
- Az 1916-os katonai támadás: az első világháború idején egy ismeretlen katonatiszt Bécsben rálőtt Tiszára, mivel őt okolta a háborús helyzetért.
- Az 1918-as szeptemberi merénylet: a forradalmi hangulat fokozódásával egy radikális katona Tisza villájába tört be, ahol pisztollyal lőtt a volt miniszterelnökre.
- Az 1918. október 31-i végzetes merénylet: az őszirózsás forradalom napjaiban katonák egy csoportja tört be Tisza budapesti otthonába. Az egykori miniszterelnököt a felesége és néhány rokona jelenlétében lelőtték.
Az obstrukció egy politikai eszköz, amelyet az ellenzéki képviselők alkalmaznak egy törvényjavaslat elfogadásának akadályozására vagy a kormányzati munka ellehetetlenítésére. Ennek leggyakoribb formája a parlamenti viták szándékos elhúzása, például végeláthatatlan felszólalásokkal, módosító indítványok tömegével vagy egyéb technikai eszközökkel.