A magas vérnyomás világszerte a felnőttek több mint 30 százalékát érinti. Ez a szívkoszorúér-betegség és a stroke vezető oka, továbbá hozzájárulhat más kórképek, például krónikus vesebetegség, szívelégtelenség, szabálytalan szívverés, valamint demencia kialakulásához is.
„Magas vérnyomás esetén általában azt javasolják, hogy csökkentsük a sóbevitelt” – idézi Anita Laytont, a Waterlooi Egyetem professzorát, a tanulmány egyik szerzőjét az EurekAlert. A szakember hozzátette:
az új eredmények alapján érdemes több káliumban gazdag élelmiszert (például banánt és brokkolit) fogyasztani, ezek ugyanis kedvezőbb hatással vannak a vérnyomásra, mint önmagában a nátriumbevitel visszafogása.
A kálium és a nátrium egyaránt elektrolitok – olyan anyagok, amelyek segítik a szervezetet az izmok összehúzódásához szükséges elektromos jelek továbbításában, befolyásolják a test folyadékháztartását, és más alapvető élettani funkciókban is részt vesznek.
A korai emberek nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, ezért szervezetünk a magas kálium- és alacsony nátriumtartalmú étrendhez alkalmazkodott. Napjainkban azonban a nyugati életmódra a több nátriumot és kevesebb káliumot tartalmazó étrend jellemző. Ez magyarázhatja, miért elsősorban az iparosodott társadalmakra, és nem a zárt, elszigetelt közösségekre jellemző a magas vérnyomás
– mondta Melissa Stadt, a Waterlooi Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője.
Már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy a káliumbevitel kedvezően befolyásolja a vérnyomás alakulását, ám most a szakértők egy olyan matematikai modellt dolgoztak ki, amely pontosan szemlélteti, hogyan hat a kálium-nátrium arány a szervezet működésére.
A modell emellett rávilágított a nemek közötti különbségekre is: a férfiaknál könnyebben alakul ki magas vérnyomás, mint a menopauza előtt álló nőknél, ugyanakkor a férfiak vérnyomása érzékenyebben reagál a kálium növelésére és a nátrium csökkentésére.