A cirkadián ritmus megzavarodása nagyobb probléma lehet, mint az alváshiány

A rossz „kronohigiénia” károsíthatja az egészséget és a hangulatot. Az történelem nagy részében az emberek a Nappal keltek és a csillagokkal aludtak. A környezeti nyomok, mint a fény és a hőmérséklet, a nappal-éjszaka ciklusához szinkronizálta testünk óráját, a cirkadián ritmust. Manapság, sokunk több időt tölt a négy fal között, mint kint, ahol természetes fényben és hőmérsékletben fürdünk, ami az optimális komforthoz van igazítva.

David Samson alváskutató, evolúcióantropológus, a Torontoi Egyetem munkatársa azt mondja, hogy ez egy cirkadián börtöncella. A test egy adattartály. Ha blokkoljuk az adatokat, a fiziológiánk nem működik, mert nem kapja meg az ahhoz szükséges információkat. És egy összezavart testóra aggodalmat okoz, mivel tönkreteszi a hormon felszabadulást és más testi folyamatokat. A cirkadián bomlás összefüggésben áll a depresszióval, a rákbetegségekkel, a szívbetegséggel és a gyulladással. Az, hogy mikor alszunk, nagyobb probléma lehet, mint az alvás mennyisége.

Egy megzavart cirkadián ritmus problémákat okozhat.
Fotó: Science News

Samson és egy kollégája átvizsgált 1967 és 2022 között végzett 54 alvással kapcsolatos tanulmányt, melyek 21 országból való több, mint 5.100 embert analizáltak. A kutatópár február 26-án a  Proceedings of the Royal Society B. magazinban számolt be tanulmányáról. Az iparosodott világban élő emberek átlagosan 7.0 órát alszanak éjszakánként. A nem iparosodott világban élő emberek, akik legtöbbjének nincs hozzáférése az elektromos áramhoz és leginkább úgy él, ahogyan a múltbéli emberek, átlagosan 42 perccel kevesebbet alszanak éjszakánként.

 

Bár az iparosodott világban élő emberek átlagban eleget alszanak, testük órájával általában nem szinkronban alszanak.

 

Azokban a tanulmányok, amikben az egyének napközbeni aktivitásszintjét mérték, azt mutatják, hogy a nem iparosodott világban élő emberek jobban összhangban vannak a Nappal, mint az iparosodott világban élők.

 

 

Vannak kutatók, akik ezzel nem értenek egyet

Vannak kutatók, akik megkérdőjelezik ezt az érvelést. Horatio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem idegtudósa szerint Samson munkájában szereplő a „hagyományosan” élő társadalmak kívülállók lehetnek. Adatai azt mutatják, hogy a hagyományos közösségekben élő emberek, akiket kevés külső stresszor ér, mint például a ragadozók, de nem rendelkeznek elektromos árammal, 9 órát alszanak egy éjszaka. Azt mondja, nehéz elkülöníteni az alváshiányt a cirkadián megbomlásától. Kutatása azt mutatja, hogy amikor a közösségek elektromossággal rendelkeznek, az emberek kezdenek kevesebbet aludni és később alszanak, mint korábban. Attól, hogy valaki későn fekszik le, még fel kell kelnie korán a munka miatt. Amikor a cirkadián óránk összezavarodik, kevesebbet is alszunk. Úgy véli, ahhoz, hogy egy társadalom előre jusson, rugalmasnak kell lenni a munkakezdésben, vagy az iskolakezdésben. Képzeljünk el egy világot, amiben valaki délután 1-kor lefekszik és 8 órával később probléma nélkül felkel.

Samson szerint testünk órájának nyomon követése fontos, különösen, ha nem érezzük jól magunkat egy teljesen átaludt éjszaka után. 

 

A jó „kronohigiénia” gyakorlása azt jelenti, hogy a belső terünket tegyük a kültérihez hasonlóvá. Éjszakára állítsuk hűvösebbre a hőszabályozót, napközben pedig melegebbre. Vagy telepítsünk olyan fényeket, amik kéken ragyognak, amikor jön a reggel és halványulnak és pirosodnak naplementekor.

 

Juana Lamote de Grigon Perez, a Londoni Egyetem (University College London) munkatársa szerint ne bosszankodjunk az okostelefonokból és más képernyőkből származó kék fények miatt. Azt mondja, hogy azon figyelmeztetések ellenére, hogy ezek hatással vannak az alvásra, az ezek által kibocsátott fény mennyisége elhanyagolható. Egy ötperces reggeli sétának sokkal erősebb hatása van a testünkre, mint annak, hogy 30 percenként ellenőrizzük a telefonunkat. Persze a rossz hírek kényszeres figyelése, akkor, amikor ágyban vagyunk, fenn tarthat minket más okokból. Ezért jobb, ha letesszük a telefont.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)