Nem csak a cigaretta növeli drámaian a tüdőrák esélyét – új veszélyforrást azonosítottak

Közismert, hogy a helytelen táplálkozás, a vörös húsok és az alkohol fogyasztása idővel növeli a bélrendszert, illetve a májat érintő rákos megbetegedések kialakulásának esélyét. Kutatók egy csoportja azonban most egy olyan összefüggésre is felfigyelt, amely eddig ismeretlen volt: a rossz étrend kapcsolatba hozható a tüdőrák megjelenésével.

Az elmúlt években számos tanulmány bizonyította, hogy életmódunk – különösen az étrend – meghatározó szerepet játszik sok súlyos betegség kialakulásában és lefolyásában. Nemcsak a szívbetegségek vagy a máj- és vastagbélrák tartoznak ide, hanem – újabb kutatások alapján – a tüdőrák is. 

Először hozták összefüggésbe a tüdőrákot a táplálkozással.
Fotó: RAJAAISYA/SCIENCE PHOTO LIBRARY / DRH

Egy friss tanulmány, amely a Floridai Egyetem Egészségügyi Központja (UF Health) és a Kentucky Egyetem Markey Rákközpontja együttműködésével készült, felveti annak lehetőségét, hogy 

a nyugati típusú táplálkozás és a tüdőrák kialakulása között szoros összefüggés állhat fenn.

A tüdőrák mint étrenddel összefüggő betegség?

A közismert onkológiai elvek szerint azok a szervek, amelyek közvetlen és tartós kapcsolatban állnak étrendi tényezőkkel – például a máj vagy a hasnyálmirigy –, fokozottan kitettek a nem megfelelő táplálkozás káros hatásainak. Ezért ezeknél a daganatos betegségeknél számos étrendi ajánlás született, például a vörös húsok vagy az alkoholtartalmú italok kerülésére vonatkozóan. A tüdőrákot azonban hagyományosan nem sorolták az „étrendfüggő” betegségek közé.

A most közzétett tanulmány megkérdőjelezi ezt a régóta fennálló nézetet. 

A kutatók szerint a magas zsír- és cukortartalmú nyugati étrend elősegítheti a tüdődaganatok növekedését és terjedését.

A megállapítás alátámasztására egy viszonylag új, 2020-ban kifejlesztett módszert alkalmaztak, amelyet térbeli metabolomikának neveznek. 

Ezzel a technikával kimutatták, hogy bizonyos tüdődaganat-típusoknál – különösen a leggyakoribb formának számító adenokarcinómánál – fokozott glikogénfelhalmozódás figyelhető meg.

Mi az a glikogén, és milyen szerepet játszhat a tüdőrák kialakulásában?

A glikogén a szervezet egyik elsődleges energiatároló molekulája, amely glükózból épül fel, és a májban, valamint az izmokban raktározódik. Eddig elsősorban idegrendszeri betegségek, például a Lafora-kór kapcsán figyeltek fel kóros felhalmozódására. A Lafora-betegség rendszerint tizenéves korban jelentkezik epilepsziás rohamokkal, majd gyors lefolyású demenciát okoz; az érintettek többsége 25 éves kora előtt meghal.

A tanulmány szerzői igazolták, hogy a glikogén nemcsak idegrendszeri kórképekben játszhat pusztító szerepet, hanem a tüdőben is onkometabolitként működhet – vagyis a ráksejtek számára kiváló „táplálékforrás” lehet. Minél több glikogén halmozódik fel a daganatos sejtekben, annál gyorsabban és agresszívebben nőnek a tumorok. Ráadásul a vizsgálatok szerint a magas zsír- és fruktóztartalmú „nyugati” étrend tovább növeli a glikogén szintjét, ami jelentősen serkenti a daganatok fejlődését.

A cukor és zsír túlzott bevitele fokozza a glikogén felhalmozódásának esélyét. Ezért a nyugati étrend szerepet játszhat a tüdőrák kialakulásában.
Fotó: SINA SCHULDT / DPA

Miért veszélyes a nyugati típusú étrend?

A „nyugati étrend” legfőbb jellemzői közé tartoznak a feldolgozott élelmiszerek: rengeteg üdítő, cukros péksütemény és magas transzzsírtartalmú gyorsétel kerül az asztalra. Ezek a termékek jelentős mennyiségben tartalmaznak fruktózt, finomított cukrokat és telített zsírokat. Ezek az összetevők a vércukorszint emelkedését idézik elő, amelyből a szervezet glikogént állít elő. Korábban is felmerült a gyanú, hogy a túlzott cukorfogyasztás növelheti bizonyos daganattípusok kockázatát, de a tüdőrákkal való közvetlen összefüggés most először került a figyelem középpontjába.

Megelőzés és kezelési lehetőségek

A kutatók hangsúlyozták: a táplálkozás hosszú távon, akár évek vagy évtizedek alatt fejti ki hatását az egészségünkre. 

A jelenlegi eredmények azt sugallják, hogy a helyes táplálkozás – a makro- és mikrotápanyagok kiegyensúlyozott bevitele –, a rendszeres testmozgás, valamint az alkoholfogyasztás minimalizálása kulcsfontosságú szerepet játszhat a tüdőrák kockázatának csökkentésében.

A glikogénszint csökkentésére már léteznek kísérleti szerek, amelyeket eredetileg ritka betegségek, például a Lafora-kór kezelésére fejlesztettek ki. Ezek a gyógyszerjelöltek képesek befolyásolni a kóros glikogénfelhalmozódásért felelős anyagcsere-folyamatokat. Ha a klinikai vizsgálatok is megerősítik hatásosságukat és biztonságosságukat, elképzelhető, hogy a jövőben a tüdőrák kezelésében is szerephez juthatnak.