A kutatók megvizsgálták, mi rejtőzik a háziporban – Amit találtak, az nyugtalanító

Közel 200 növényvédő és rovarirtó szer maradványát mutatta ki a háziporban egy európai tanulmány. Ezek ráadásul nemcsak önmagukban, hanem egymással reakcióba lépve is súlyos gondokat okozhatnak.

A nagyszabású vizsgálat során a szakértők 2021-ben tíz európai ország otthonaiból vett pormintákat elemezték. Összesen 197 különböző peszticid maradványát mutatták ki, és igazán aggasztó, hogy ezek 40 százalékát korábban olyan betegségekkel hozták összefüggésbe, mint a rák vagy a hormonháztartás zavara.

Összesen 197 különböző peszticid maradványát mutatták ki a háziporban
Fotó: FRANK MAY / picture alliance

Az egyes háztartásokban azonosított növényvédő szerek száma 25 és 121 között mozgott, és a gazdálkodók otthonai bizonyultak a legszennyezettebbnek.

Hogyan kerülnek a háziporba a vegyi anyagok?

Számos járványtani kutatás igazolta már az összefüggést a betegségek kialakulása és a különféle vegyszerkeverékek jelenléte között

– idézi a The Guardian Paul Scheeperst, a Radboud Biológiai és Környezettudományi Intézet munkatársát. Hozzátette: a porban található toxikus anyagok a cipők, illetve a háziállatok, például macskák és kutyák révén jutnak be az otthonokba. „Ha nem vesszük le a cipőnket az ajtóban, akkor rengeteg szennyeződést hurcolunk be. Emellett a háziállatok is a szennyezés forrásai lehetnek” – magyarázta Scheepers.

A vegyszerek jelentős részét azonban szándékosan visszük a házba; ilyenek például a különféle rovarölő készítmények, illetve a háziállatok védelmét szolgáló kullancs- és bolhairtók.

Bár az említett vegyi anyagok alacsony koncentrációban voltak jelen a porban, együttes előfordulásuk már komoly veszélyt jelent az egészségre. Ráadásul a kutatók szerint a szabályozó hatóságok csupán az egyes vegyületek hatásait elemzik, a vegyszerkeverékek vizsgálata nem történik meg a tiltások és korlátozások elrendelésekor.

Az örök vegyi anyagok jelentette probléma

A kutatók arra is rámutattak, hogy a DDT még mindig jelen van a környezetben, noha azt egyes országok már 1972-ben betiltották. Scheepers szerint ezért a vegyi anyagok tartósságát is figyelembe kellene venni a termékek engedélyezésekor; hiába tiltanák be például az örök vegyi anyagokként emlegetett PFAS-okat, ezek valószínűleg még hosszú ideig a környezetben maradnának. A PFAS vegyületek számos háztartási termékben megtalálhatók, emellett ipari folyamatokban is jelen vannak, és több típusukat embereknél, illetve állatoknál egyaránt súlyos betegségekkel, például rákkal hozták összefüggésbe.

Scheepers így fogalmazott: 

Az olyan termékek, mint a DDT, amelyeket már régóta betiltottak, annyira tartósak, hogy felhalmozódtak a környezetben, és folyamatosan keringenek benne… Most pedig itt van a PFAS-probléma is, amely ennek pontos megismétlődése.

Nem csak a háziporban lévő vegyszerek jelenthetnek veszélyt az egészségünkre

A vegyi anyagok mellett az otthoni porban mikrobák is megbújnak, amelyek jelentős része ráadásul antibiotikum-rezisztens géneket is hordoz. Ezek a gének a külvilágból származó baktériumok révén kerülhetnek a lakásokba, majd ott továbbadhatják az ellenállóképességet más mikroorganizmusoknak is.

Egy korábbi vizsgálat során 40 különböző beltéri helyszínről gyűjtött mintákban összesen 180 olyan gént azonosítottak, amelyek antibiotikum-rezisztenciát okozhatnak. Ezek közül legalább 50 képes arra, hogy baktériumok között is terjedjen, így valós kockázatot jelent az emberi egészségre nézve. 

A génátadás következtében a háziporban élő mikroorganizmusok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerekkel szemben, ezért nehezebben kezelhető fertőzéseket okozhatnak.

Ez különösen azért aggasztó, mert az emberek idejük jelentős részét zárt térben töltik, így folyamatosan ki vannak téve az otthoni porban rejtőző mikrobáknak. A kutatók ezért a rendszeres és alapos takarítás fontosságát hangsúlyozzák, hogy ezzel csökkentsük az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedésének esélyét lakókörnyezetünkben.