Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA macskáktól nem idegenek a furcsa anatómiai jellemzők. Van egy különös kis zsebük a fülük oldalán és nagy, lebernyeges zacskók lógnak a hasukon – de vajon ezeket a zacskókat díszíti-e köldök?
A köldök egy heg, ami a köldökzsinór leválása után alakul ki röviddel a születést követően. A köldökzsinór oxigént és tápanyagokat szállít az embriónak, amíg az a méhben van, de amint megszületik, ez a szerv feleslegessé válik és leesik, egyedi heget hagyva maga után, olvasható az IFLScience oldalán.
Fotó: SKA / Connect Images
Minden méhlepényes emlősnek van köldöke
De mennyire egyediek ezek a baktériumokkal teli szöszgyűjtők? Kiderül, hogy nem nagyon. Igen, mint minden méhlepényes emlősnek, a macskáknak is van köldökük.
Az emlősök három fő kategóriába sorolhatók: méhlepényes emlősök, erszényesek és kloákások.
A méhlepényes emlősök belső méhben fejlődnek ki, mielőtt megszületnének – ide tartoznak a macskák, kutyák, majmok, emberek és így tovább.
Az erszényesek fejletlen utódokat szülnek, melyeket egy szikzacskó táplál a méhben, mielőtt fejlődésük hátralevő részét egy külső, méhszerű erszényben töltik, ahol az anya tejével táplálkoznak - ebbe a csoportba tartoznak a kenguruk, koalák és vombatok. Végül a kloákások, melyekből csak öt faj létezik, tojásokat raknak, nem pedig elevenszülők.
Mivel csak a méhlepényes emlősöknek van köldökzsinórjuk, ami a méhlepényhez kapcsolódik a méhben, logikus lenne azt feltételezni, hogy csak nekik van „köldökük”. De valóban így van?
A sziknyélen át táplált állatoknak is lehet köldökük
A Merriam-Webster szótár a köldököt úgy határozza meg, mint „mélyedés a has közepén, amely a köldökzsinór vagy sziknyél korábbi csatlakozási pontját jelöli”. A „sziknyél” belevétele ebbe a definícióba fontos, mivel ez azt jelenti, hogy azoknak az állatoknak is lehet köldökük, amelyeket szik táplál, legyen szó erszényesekről, tojásból kikelő állatokról (ovipár fajok) vagy elevenszülő (vivipár) hüllő- és halfajokról.
A sziknyélen keresztül táplált állatok közé tartoznak az említett erszényesek kezdeti magzati fejlődésük során, valamint a tojásban fejlődő állatok.
Amikor a vivipár hüllők és egyes halfajok az anyában fejlődnek, ők is szikzacskóhoz kapcsolódnak a méhfal helyett. Azonban nem minden vivipár halfaj táplálkozik szikzacskóból, amit lecitotrófiának nevezünk; néhányan közvetlenül az anyától kapnak tápanyagokat, hasonlóan a méhlepényes emlősökhöz, ezt a folyamatot matrotrófiának hívják.
Ha már tudja, mit keressen, mindenhol köldököket fog látni, még a dinoszauruszokon is.
