Hátborzongató csontvázakkal teleszórt maja pusztát fedeztek fel régészek

Egy kőhajtásnyira az óriási maja várostól, Tikaltól (a mai Guatemala közepén helyezkedik el) régészek az ókori mezoamerikai történelem egyik legzűrzavarosabb időszakából származó dermesztő nyomokra bukkantak . Egy eltemetett lakó épületegyüttes közepén a kutatók egy távoli civilizáció stílusában épült oltárra bukkantak. Az oltár körül zavaró pontossággal elrendezett csontvázakat találtak, köztük kisgyerekekét is. A felfedezés új fényt vet a maja és a majdnem 1.000 kilométerrel arrébb, a mai Mexikó közepén fekvő erős, idegen metropolisz, Teotihuacan közti rejtélyes kapcsolatra.

Csúcspontján, Teotihuacan volt a legnagyobb városközpont Amerikában. És úgy tűnik, hogy hatása egy ideig mélyen kiterjedt a maja területre. Stephen Houston, a Browni Egyetem antropológus professzora, az Antiquity magazinban megjelent tanulmány társszerzője azt nyilatkozta a BBC Science Focus magazinnak, hogy ez lényegében a birodalom lábnyoma és mindenről lerí, hogy nem maja, minden arra utal, hogy masszív hatással voltak egy idegen civilizációra.

Egy kőhajtásnyira az óriási maja várostól, Tikaltól (a mai Guatemala közepén helyezkedik el) régészek egy oltárra bukkantak, körülötte zavaró pontossággal elrendezett csontvázakat találtak, köztük kisgyerekekét is. 
Fotó: BBC Science Focus Magazine

 

Egy idegen oltár a központi maja régióban

A kérdéses struktúrát, a Kr. u. 4. század vége körül épült szerény, festett oltárt, egy a Tikal szertartási központjától keletre fekvő épületkomplexumban fedezték fel. Az isteneket ábrázoló piros, fekete és sárga freskókkal díszített oltár feltűnően hasonlít a Teotihuacanban lévő vallásos létesítményekhez. De a legnyugtalanítóbb leleteket az oltár körül eltemetve találták. 

 

Az oltár széleinél legalább három kisgyermek maradványait fedezték fel. A délnyugati sarokban találtak egy negyedik felajánlást, ezúttal emberi maradványok nélkül. Az elrendezés rituális töltetű, és nagyon emlékeztet a Teotihuacan kisgyermek áldozási gyakorlatokra, melyeket a szent struktúrák kulcsfontosságú pontjainál végeztek.

 

Houston azt mondja, hogy ezek nagyon fiatal gyermekek voltak. Hogy feláldozták-e őket, kissé nehéz megmondani ezen a ponton. De azt tény, hogy ott helyezték el őket, többé-kevésbé ugyanakkor, és mindegyik körülbelül egykorú, ami azt mutatja, hogy áldozatok. Houston úgy véli, hogy ezeknek a felajánlásoknak az volt a célja, hogy aktiválják az oltárt. Megölték, aztán az oltár körül elhelyezték őket, ami a kutatók feltételezése szerint az oltárt mindenféle speciális erővel ruházta fel. Ebben a régióban ez különösen Teotihuacan városhoz és annak jelenlétéhez kapcsolódik.

A helyszín más részein a konstrukció egy korábbi fázisa alatt, a régészek egy temetkezési tárgyakkal eltemetett férfi sírjára bukkantak, idegen stílusú kagyló ékszerekkel és kerámiákkal. A temetkezési tárgyak között volt egy zöld obszidián kardal, ami Teotihuacan kézművesség védjegye. Egy másik közeli sírban egy 2-4 éves, behajlított végtagokkal ülő gyermeket találtak, ami nagyon szokatlan pozíció a maja temetkezési szokásokban, de Teotihuacanban gyakori.

Így nézhetett ki egykor az oltár.
Fotó: BBC Science Focus Magazine

 

„Egy fajta érzelmi pusztaság”

A kutatók szerint ez a komplexum egy nagyobb idegen konklávé része volt, amit a Tiklaban történő mélyreható bomlás egy időszakában létesítettek. A feljegyzések szerint Kr. u. 378-ban egy idegen hatalom – valószínűleg Teotihuacanból – megdöntötte a helyi dinasztiát, és a királyt egy báburalkodóra cserélte ki. A távérzékeléses letapogatásokat is alkalmazó rákövetkező vizsgálat során a város központja mellett egy citadellát fedeztek fel, ami úgy tűnik, hogy Teotihuacan központi épületegységének arányos másolata. Houston azt mondja, hogy olyan, mint Bagdadban a Zöld Zóna. Egy erős idegen jelenlét beköltözött egy másik ország fővárosába és a kormányzat közepén létrehozta ezt a zsarnoki körzetet.

Ilyen az oltár ma, délnyugatról fotózva.
Fotó: BBC Science Focus Magazine

 

Ami ezután következett, az még furcsább. Körülbelül egy évszázaddal később a teljes épületegyüttest - oltár, épületek és minden - szándékosan eltemették és sosem foglalták el újból. 

 

Egy olyan városban, ami jellemzően rétegről rétegre épült a szent területek fölött, ezt a helyszínt évszázadokra elhagyták. Houston azt mondja, nem tudja eléggé hangsúlyozni, hogy milyen furcsa az, hogy a maják sose mentek oda vissza. Van ennek egy fajta tabu aspektusa, mintha nem akarták volna megérinteni, vagy ennek a területnek újra a közelébe menni – egyfajta érzelmi pusztaság.

 

Idegen istenek és idegen kezek

Teotihuacan továbbra is rejtély a régészek számára. A majáktól eltérően kevés nyomon követhető feljegyzést hagytak hátra. De Tikalban a tudósok a maják szemén keresztül összerakják a történetüket Ritka eset az, hogy egy birodalom nem a központból, hanem hatásának befogadó végéről látható. 

Az oltár idegen ikonográfiájával és idegen isteneivel, valószínűleg rituális szertartás helyszíne volt – talán, hogy megszentelje az idegen elit jelenlétét, vagy jogosulttá tegye a helyi szabályaikat. Könnyen lehet, hogy itt hajtották végre az áldozásokat. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az emberek itt éltek. Ők voltak a trón mögötti erő. Egy fajta szürke eminenciások, amikről időnként hallani az európai történelemben. Úgy tűnik nem akartak közvetlenül hatalmat gyakorolni, hanem helyi meghatalmazottakon keresztül uralkodtak.

 

Mi következik?

Lehet, hogy az oltár és a hátborzongató áldozati sírok csak a kezdet. Houston és kollégái folytatják az ásatást a környező területen. A kezdeti jelek azt mutatják, hogy van ott még feltárnivaló. Egy kőhajtásnyira a lelőhelytől felástak egy területet, ahol egy olyan épület van, ami pont olyan, mint egy struktúra Teotihuacanban és tele van emberáldozatokkal.

(Forrás: BBC Science Focus Magazine:  https://www.sciencefocus.com/)