Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMikor a Turul nemzetségbeli Géza (Gyeics) fejedelem a törzsszövetség élére került, a Magyar Nagyfejedelemség kül-,és belpolitikai szempontból is súlyos helyzetben volt. A belső ellentétek kiéleződtek, 972-ben I. Ottóval az élen megalakult a Német-római Császárság, mely kelet felé terjeszkedett és a Bizánci Császárság is megerősödött. Így a pogány magyar fejedelemség beszorult e két erős keresztény hatalom közé. Géza felismerte, hogy hazánk csak úgy maradhat meg, ha felveszi a keresztséget, és ha békében marad a szomszédokkal. Ezért a 972 húsvétján Ottó által Quedlinburgba összehívott keresztény uralkodók gyűlésére követséget küldött, hittérítő papokat kért a császártól, és lemondott Ausztriáról valamint Morvaországról is. A császár Géza kérésére papokat küldött Magyarországra, és ezzel megkezdődött a hittérítés.

Fotó: Pécsvárad Város Önkormányzata weboldala
Szent István szerveződő királyságának az államszervezet megerősítéséhez, a kereszténység terjesztéséhez, a keresztény egyházszervezéshez fontosak voltak a váralapítások, az egyházszervezéshez a püspökségek létrehozása, templomok építése, a szerzetesrendházak alapítása.
996-ban Géza Csehországból bencés szerzeteseket hívott az országba és Pannonhalmán, a Szent Márton-hegyen megalapította hazánk első bencés monostorát. Két év múlva István Pécsváradon pedig megalapította hazánk második bencés monostorát, amelynek az állam- és egyházszervezés volt és a keresztény hit terjesztése, valamint a nyugat-európai bencések által kifejlesztett modern mezőgazdasági kultúra meghonosítása volt a feladata. A monostor országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központ lett, egyben ez volt Magyarország egyik leggazdagabb egyházi birtoka is.
István nagy legendája szerint a király Koppány legyőzése után alapította az apátságot és ez valószínűleg így is volt. Ezen a területen ugyanis Koppánynak voltak nagy birtokai.
Amikor István megalapította a monostort, már állt itt egy kis templom, hazánk ma is látható legrégibb temploma, amit valószínűleg ortodox görög-keleti keresztények építettek, akikkel Géza kereste a kapcsolatot. A honfoglaló magyarok, vándorlásaik során már kapcsolatba kerültek a bizánci kereszténységgel és fel is vették a keresztséget.
Bár várnak mondják, valójában egy megerősített monostorról van szó, melynek helyén Géza fejedelmi udvarháza és két királyi kápolna állt. Az 1015-ös (Vatikánban őrzött) alapítólevélben olvasható, hogy István az udvarházat és a hozzátartozó falvakat, 41 falut összesen a bencéseknek adományozta, amelyhez 1136 fős háznép tartozott. István az apátsághoz 4 betegápolót és 6 fürdőszolgát is rendelt. Ez az első írásos emlékünk, ami gyógyításról és betegápolásról tesz említést, így ezt a monostort tekinthetjük a hazai gyógyítás és gyógyszerészet egyik bölcsőjének. A szerzetesek nem csak gyűjtötték, hanem termesztették is a gyógynövényeket, valamint kutatták a természeti környezetüket.

Az alapítólevél felsorolja István adományait és azt is, hogy milyen szakmákat adott a monostornak, például asztalos, bognár, kádár, klumpás, tetőfedő, ács, kovács, kőműves. Az alapítólevélben az is benne van, hogy milyen büntetés jár annak, aki a monostort háborgatni merészeli. Az apátságnak jó szőlőtermő területei voltak, ez volt a kolostor legjövedelmezőbb ága, de voltak szántói, tartott állatokat, rendelkeztek iparosokkal és gazdag kereskedelmi élet is folyt itt.
Az apátság nem csak egyházi, hanem világi funkcióval is rendelkezett, hiteleshelyként működve. A környéken lévő települések jó része hozzá tartozott, de kapott távoli birtokokat is, ilyen volt például Báta, vagy a mai Horvátország területén fekvő Dályog. Foglalkoztak hitélettel, térítéssel, oktatással, jogi ügyekkel, birtokvásárlásokkal, , területi viták rendezésével, valamint itt volt a káptalan. A 13. században 32 könyve (kézzel írt kódexek) volt a monostornak, amik itt is készülhettek. A monostor volt a kulturális élet központja is egyben. István Pécsváradnak adományozta a Zengő vidékét, és kettő piacjogot: a vasárnapi vásárt a vártól északra tartották, az állatvásárt pedig szerdánként, lejjebb, a mai városközpont helyén.

Fotó: Tóth Judit / Magyar Természetjáró Szövetség weboldala
A monostor mindenkori apátja jelentős közjogi méltóságnak számított. Az apátság kiváltságos helyzetben volt, mert bár a Pécsi Egyházmegye birtokán feküdt, ám az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott. A pécsváradi apát egyenrangú volt a pannonhalmi apáttal. A két apátság szoros kapcsolatban állt egymással.
Hogy milyen rangos volt a pécsváradi apátság, az is jól mutatja, hogy vitás egyházi ügyek kivizsgálásában, rendezésében többször kapott pápai megbízást.
Amikor a bencések ide jöttek, az alapítás után templomépítésbe kezdtek, mivel az itt lévő templom nem volt már megfelelő apátsági templomnak; nekik egy nagyobb háromhajós templomra volt szükségük. Az általuk épített templom, de még a 998-ban már állt másik templom romjai is megvannak.
A monostor apszisában (a bazilika többnyire félköríves tere) található hazánk egyik legkorábbi falfestménye; az egyik főangyalt, a hagyomány szerint Szent Mihály főangyalt ábrázoló, bizánci stílusban készült freskó az egyik legkorábbi Árpád-házi művészeti alkotás. A kép kora és ábrázolási stílusa miatt is egyedülálló Magyarországon. A sok festékréteg alatt egy másik főangyal, illetve egyéb freskótöredékek is rejtőznek. Az épületet kezdettől vízvezeték kötötte össze egy közeli forrással, ahonnan természetes eséssel vezették a monostorba a vizet.

Fotó: Pécsvárad Város Önkormányzata weboldala/Pécsváradi vár
Az Árpád-házi királyok idején rangos monostornak számított
Bár hadászati célra sosem használták, rablótámadások ellen való védekezés végett a monostornak kezdetektől várszerű falai, várárkai voltak és a bejáratot védő farkasveremmel, illetve felvonóhíddal ellátott barbakán bástyával (kapuerőd, a vár bejárata elé nyúló köríves bástya) is rendelkezett, aminek a falrészlete ma is megvan. Bár hadászati jelentősége sosem volt, nem is lett volna alkalmas rá, a törökök közeledtének hírére Fráter György utasítására 1534-ben a várkapitány, Horváth István felrobbantotta az erődített monostor falait, hogy az ne kerüljön pogány kézre.
Az Árpád-házi királyok idején rangos monostor volt, az uralkodók adományokkal gazdagították. Az Árpád-házi királyok többsége megfordult itt. Vak Béla élt is itt 3 évet és a krónikák szerint szívesen üldögélt egy nagy gesztenyefa árnyékában. Könyves Kálmán és testvére, Álmos közti trónviszály során Kálmán 1115 körül megvakíttatta Álmost és annak fiát, Bélát. Álmos és Béla az Álmos által alapított dömösi kolostorba kerültek, majd 1120 körül Béla családjával Bizáncba szökött, Bélát pedig, mivel beteg volt, a pécsváradi monostorban rejtették el, ahol meg is gyógyult. Unokatestvére, Könyves Kálmán fia, II. István király talált itt rá és társuralkodóként maga mellé emelte. Vak Bélát II. Béla néven 1131 áprilisában koronázták Magyarország királyává. Királyként hálája jeléül adományokkal gazdagította a monostort.
Az Árpád-házi királyok idején is megtartotta rangját és az uralkodók adományokkal gazdagították. Az Árpád-házi királyok többsége megfordult itt. Vak Béla 3 évet élt itt és a krónikák szerint szívesen üldögélt egy nagy gesztenyefa árnyékában. Könyves Kálmán és Álmos, a testvére közti trónviszály során Kálmán 1115 körül megvakíttatta Álmost és annak fiát, Bélát. Álmos és Béla az Álmos által alapított dömösi kolostorba kerültek, majd 1120 körül Béla családjával Bizáncba szökött, Unokatestvére, Könyves Kálmán fia, II. István király talált itt rá és társuralkodóként maga mellé emelte. Vak Bélát II. Béla néven 1131 áprilisában koronázták Magyarország királyává. Királyként hálája jeléül adományokkal gazdagította a pécsváradi monostort.

Fotó: Müller Nándor / Magyar Természetjárók Szövetség weboldala
A monostor a kezdetektől folyamatosan bővült. Az 1157-es nagy tűzvész után a háromhajós templomon a nagy födémet egy vaskos pillérrel megerősítették, emeletet építettek hozzá és a már fent említett farkasveremmel, felvonóhíddal ellátott bástyát. A 13. században nagy gótikus templom épült, amihez a 14. században a bencés hagyomány szerint „kolostornégyzetet” építettek. Ez egy négyszögletes, kerengő-folyosóval körbe vett udvar, ahonnan különböző helyiségek nyílnak, például a kápolnaterem, refektórium (közös étkezde). Az eredeti épület nyugati végéhez lakótornyot építettek és az épületegyüttest fallal és bástyákkal övezték.
A török hódítással megszűnt a monostor működése
A monostor működése a török hódítással megszűnt. A mohácsi csata (1526) után 1539-ben a szerzetesek elhagyták a kolostort és többé nem tértek ide vissza. A törökök 1543-ban foglalták el Pécsváradot, de a monostorral nem foglalkoztak, amelynek állapota fokozatosan leromlott. A 18. század elején németeket telepítettek az apátság egykori birtokaira.
A törökök kiűzése után sem tértek vissza a szerzetesek a monostorba. A monostor Nikolaus Ludwig Zinzendorf német származású és evangélikus vallású gróf, a herrnhuti pietista mozgalom megalapítójának lett a birtoka, aki a monostor megmaradt falainak egy részét lebontatta, máshol viszont új falakat emeltek, felhúztak két új épületet, valamint a ma is álló nagy kaput, amint rajta az évszám: 1729.
A 10-11. századi kápolna, a vár földszinti része és a délkeleti bástya nagyjából épen fennmaradt. Az emeletet utóbb helyre állították. A vár legrégibb faszerkezete az ágyútorony kupolája.

Fotó: Müller Nándor / Magyar Természetjáró Szövetség weboldala
Bár az apátság ténylegesen már nem létezett, a „pécsváradi apát” címet a törökök ideje alatt is adományoztak amihez az oszmánok kiűzése után már javadalmak is jártak. Az utolsó pécsváradi apát, gróf Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich mainzi érseki helynök volt, aki a vár feletti Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt plébániatemplomot saját pénzéből építtette 1757 és 1767 között. Halála után a pécsváradi apát címet elismerésként még adományozták, de javadalmak már nem jártak hozzá. Eltz-Kempenich halála után Mária Terézia közalapítványi uradalmat létesített a birtokon, melynek feladata a Budai Egyetem fenntartása volt; a közalapítvány központját a várban rendezték be.

Fotó: Pécsvárad Város Önkormányzata weboldala
1945-től 1969-ig az állami erdészet központja lett. A vár 1957- től 1969-ig tartó régészeti feltárását követően azonban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát újraszentelte a templomot. Manapság szertartásokat és mivel kiváló az akusztikája, kulturális rendezvényeket is tartanak az ősi monostor falai között.

Fotó: Német-Bucsi Attila / Magyar Természetjáró Szövetség weboldala
A pécsváradi plébániatemplom
Pécsváradon a Felsővárosban is áll egy plébániatemplom. Harmadik királyunk, Aba Sámuel fia, Domoszló herceg két falut adományozott az apátságnak és ő fedezte a plébániatemplom építését. A monostor területén nem volt külön plébániatemplom, mivel ez egy zárt közösség volt. A plébániatemplom az ezredik év második felében, román stílusban épült, kis méretű templom volt, amit a 14. században oldalirányban bővítettek, majd 1735-ben tovább bővítették a főhomlokzatot és új tornyot kapott. A temetőkápolna 1050 és 1070 között épülhetett. Domoszló herceget a plébániatemplom oltára előtti padozatban temették el, később exhumálták és átvitték a vár területére.