Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az elmúlt napokban „veszedelmes albínókullancsról” szóló hírek lepték el az internetet – egyes források szerint egy korábban ismeretlen kullancsfaj bukkant fel Magyarországon, amely akár a krími-kongói vérzéses láz terjesztője is lehet.
De mit mond erről a tudomány? Valóban fenyeget a fertőzésveszély, vagy felesleges a pánik? Dr. Földvári Gábor biológust, parazitológust, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatóját, a Kullancsfigyelő projekt vezetőjét kérdeztük a valós helyzetről.
A cikkben szó lesz – többek között – arról is, hogy:
- A napokban talált különös kullancs nagy valószínűséggel egy hazai faj egyede.
- A krími-kongói vérzéses lázat a közelmúltban hazánkban is felbukkant Hyalomma kullancsok terjeszthetik.
- Egyelőre nem találtak olyan kullancsot Magyarországon, amely bizonyítottan hordozná a vírust.
- Mit kell tennünk, ha szokatlan külsejű kullancsot észlelünk?
- Súlyos tévhit, hogy a kullancsokat kizárólag kullancskanállal lehet biztonságosan eltávolítani a bőrből.
A szakértő ugyan nem vizsgálta meg személyesen a kérdéses példányt, de a sajtóban megjelent fotók alapján valószínű, hogy egy hazánkban őshonos kullancsról lehet szó. A pontos azonosításhoz azonban elengedhetetlen a mikroszkópos vizsgálat.
Az „albínókullancs” kifejezés megtévesztő. Az albínóság az ízeltlábúaknál nagyon ritka, és ha mégis előfordulna, inkább hátránynak számít, mert csökkenti a túlélés esélyeit. Vagyis egy valóban albínó kullancs – ha létezne – jóval kisebb veszélyt jelentene az emberre.
Ezzel az „új kullancsfajként” emlegetett parazitával nem összetévesztendők a Hyalomma nemzetség képviselői, amelynek tagjai melegebb régiókban, tőlünk délre és délkeletre őshonosak. E kullancsokat rendszerint vándormadarak hurcolják be hazánkba, a leggyakrabban pedig fiatal, még nem kifejlett egyedek érkeznek.
A Hyalomma kullancsok megjelenése tehát nem példa nélküli, és ez idáig leginkább egyedi esetekről beszélhetünk.
A Kullancsfigyelő négyéves működése alatt mindössze 19 Hyalomma példányt sikerült azonosítanunk
– mondta az Origónak dr. Földvári Gábor. Hozzátette: valamennyi általuk dokumentált vérszívót laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá, és eddig minden esetben negatív eredményt kaptak a krími-kongói vérzéses láz vírusára.
Fotó: OZGUR KEREM BULUR/SCIENCE PHOTO
A klímaváltozás segíti a korábban egzotikusnak számító parazita túlélését
A Hyalomma kullancsok másként viselkednek, mint a Magyarországon őshonos fajok. Míg az itthon megszokott kullancsok fűszálakon várakozva „lesnek” a gazdaszervezetre, ezek aktívan mozognak, „vadásznak” – emiatt a szakirodalomban vadászkullancs néven is ismertek.
A Hyalomma fajok a száraz, meleg éghajlatot kedvelik, így a klímaváltozás velük kapcsolatban is kulcsfontosságú tényező. A melegebb őszök és az enyhébb telek lehetőséget adnak arra, hogy a behurcolt példányok akár kifejlett kullancsokká váljanak.
Dr. Földvári Gábor szerint ez egyre inkább jellemzővé válik Európa középső és északi részein is, de tömeges megtelepedésről szerencsére egyelőre nincs szó.
Mi a helyzet a krími-kongói vérzéses láz kórokozójával?
A krími-kongói vérzéses láz valóban súlyos, RNS-alapú vírusbetegség, amelyet egyes Hyalomma fajok terjeszthetnek – de nem minden példány, és nem minden körülmények között. Hazánkban eddig nem találtak fertőzött kullancsot. Fontos megjegyezni: a vándormadarak, amelyek ezeknek a kullancsoknak a lárváit és nimfáit hozzák magukkal, nem hordozói a vírusnak. Bár elméletileg elképzelhető, hogy fertőzött kullancs érkezik, ennek esélye jelenleg rendkívül kicsi.
A szakértő szerint a betegség hazai megjelenésének esélye pillanatnyilag minimális – az eddigi vizsgálatok alapján nincs ok aggodalomra.
Mi történik, ha szokatlan kullancsot észlelünk?
A Kullancsfigyelő oldalon bárki bejelentheti a különös megjelenésű példányokat, és ehhez elegendő egy jó minőségű fotót feltölteni. Az e-mailes beküldés mellet már az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium támogatásával készült új PragmaTick mobil alkalmazáson keresztül is lehet jelezni, ha Hyalomma kullancsot találtak. Ha a szakértők gyanúsnak találják, a helyszínre látogatnak, vagy kérik a példány beküldését. Amennyiben élő egyedet sikerül befogni, nagyobb eséllyel tudják kimutatni az esetleges vírusokat.
A beérkező kullancsokat először morfológiai módszerekkel, mikroszkóp alatt vizsgálják meg. Ezután a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumában molekuláris biológiai vizsgálatokat is végeznek, amelyek a krími-kongói vérzéses láz vírusának (és más kórokozóknak) a jelenlétét derítik fel.
Dr. Földvári Gábor elmondta, hogy eddig két Hyalomma faj jelenlétét sikerült igazolni Magyarországon.
Mire figyeljünk kullancsszezonban?
Bár a „vadászkullancs” elnevezés elég baljósan hangzik, a legfontosabb tanácsok továbbra is a megszokottak:
- A kullancsot minél előbb távolítsuk el; akár csipesszel, akár kézzel végezzük, ügyeljünk a higiéniára!
- Minél tovább marad a bőrben, annál nagyobb az esélye annak, hogy kórokozót juttat a szervezetbe.
- Érdemes minden túra, kirándulás után átvizsgálni magunkat és háziállatainkat is!
Téves elképzelés, hogy a kullancsot kizárólag kullancskanállal vagy más, speciális eszközzel szabad csak eltávolítani. Ilyenkor a legfontosabb szempont a gyorsaság. Az sem katasztrofális baj, ha a kullancs szájszerve a testünkben marad, mert ez a testrész önmagában nem fertőz, és a szervezet idővel amúgy is kilöki. Kullancs csípése miatt nem szükséges orvoshoz fordulni
- hívta fel a figyelmet dr. Földvári Gábor.
Fotó: MARIJAN MURAT / DPA
Nincs ok a pánikra, de legyünk óvatosak!
A kutató szerint a Hyalomma kullancsok gyakoribb megjelenése kétségtelenül új jelenség, amely összefügg a klímaváltozással. A jelenlegi tudásunk szerint azonban semmiféle, kullancsokkal összefüggésbe hozható járványos veszélyhelyzet nem körvonalazódik Magyarországon, és a krími-kongói vérzéses láz hazai megjelenésének esélye rendkívül alacsony.
A krími-kongói vérzéses láz egy súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegség. A nairovírusok közé tartozó kórokozó elsősorban kullancscsípéssel terjed, de fertőzött állatok vagy emberek testnedveivel való érintkezés útján is átadható. A betegség tünetei kezdetben influenzaszerűek – láz, izomfájdalom, fejfájás –, később azonban vérzéses szövődmények, belső vérzések, májkárosodás is kialakulhatnak. A fertőzés főként Afrika, a Közel-Kelet, Dél-Ázsia és Délkelet-Európa egyes területein fordul elő. A halálozási arány a súlyos esetekben akár 30–40 százalék is lehet.