Amerikai kutatók figyelemre méltó eredményre jutottak: azoknál az embereknél, akiknél fekve mérték meg a vérnyomást, megbízhatóbb képet kaptak a szívbetegségek, a stroke és a korai halálozás kockázatáról. A tanulmány szerint a vérnyomásmérés fekve komoly előnyökkel járhat, különösen akkor, ha a páciens vérnyomásértéke ülve normális, de fekve már magas.
A kutatást az American Heart Association (AHA) mutatta be. Több mint 11 ezer felnőtt adatait vizsgálták, akik egy érelmeszesedéssel kapcsolatos felmérésben vettek részt. A résztvevőket átlagosan 25–28 éven át követték. Az eredmények szerint a testhelyzet változtatása jelentősen befolyásolja a vérnyomásmérés kimenetelét – és ezzel együtt a szív- és érrendszeri kockázatok megítélését is.
A résztvevők 16 százalékánál fekve magas vérnyomást mértek, noha ülve normális értékeket mutattak. Akinél mindkét helyzetben magas értéket tapasztaltak, annál a szívroham, a szívelégtelenség és a stroke kockázata is jelentősen emelkedett: például több mint kétszeresére nőtt a szívkoszorúér-betegség okozta halál esélye.
Dr. Duc M. Giao, a Harvard Orvosi Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a fekvő testhelyzetben mért vérnyomás erősebb előrejelzője lehet a szív- és érrendszeri eseményeknek, mint korábban gondolták. „Nem számítottam rá, hogy a fekvő helyzetben mért értékek ennyire erős összefüggést mutatnak majd a szívbetegségek kockázatával” – mondta Giao.
Bár jelenleg az orvosi gyakorlatban elsősorban ülő helyzetben történik a vérnyomásmérés, a szakértők szerint nem ártana mérlegelni, hogy egyes pácienseknél fekve is elvégezzék a vizsgálatot.
Dr. Gregory Katz kardiológus, az NYU Langone Heart munkatársa szerint a fekvő és ülő helyzet közötti eltérés oka lehet a vegetatív idegrendszer szabályozási képessége, valamint a gravitáció hatása is, amely az alsó végtagokban vérpangást okozhat. Ha a szervezet ezt nem tudja jól ellensúlyozni, a vérnyomás jelentősen eltérhet a különböző testhelyzetekben.
A kutatás egyik fő üzenete, hogy bizonyos esetekben érdemes lehet fekvő helyzetben is megmérni a vérnyomást, különösen akkor, ha ülve normál értékeket mutat, de a páciensnél fennáll a szívbetegség kockázata.
Fontos azonban, hogy a páciensek ne érezzék túlterheltnek magukat a sok információ miatt. Katz szerint „minél jobban túlbonyolítjuk a folyamatot, annál inkább összezavarjuk a betegeket”.
A kulcs tehát az egyensúly megtalálása a pontosság és a gyakorlatiasság között.
A vérnyomásmérés az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb módszer az egészség megőrzésére. Az emelkedett vérnyomás az egyik legfontosabb figyelmeztető jel a szív- és érrendszer állapotáról. Éppen ezért különösen fontos, hogy a mérést megfelelő körülmények között, a vérnyomásmérés szabályai szerint végezzük – például pihenés után, rendszeres időpontban, akár több testhelyzetben is.
A mostani tanulmány azt sugallja: érdemes lehet a megszokott ülő helyzeten túl fekve is ellenőrizni az értékeket – különösen azoknál, akiknek nincs diagnosztizált magas vérnyomásuk, de a családjukban előfordult már szívbetegség, vagy egyéb rizikótényezőik vannak.