Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe

A legkülönfélébb kutatások bizonyítják, hogy a városaink zöldítése a levegő minősége, a városlakók testi-lelki egészségének megőrzése, a hőmérséklet csökkentése vagy éppen az ingatlanok értéknövelése szempontjából is előnyös. Sokan nem tudják, hogy ebben a zöldítésben a köztulajdonban lévő területek (pl. parkok) mellett a magántulajdonú ingatlanok kertjei és balkonjai is nagy jelentőséggel bírnak.

Budapesten egy átlagos családi ház kertje kisebb mint 900 m2. Ennek ellenére a főváros zöldfelületeinek 18,5 százalékát családi házak kertjei teszik ki, ami a társasházak kertjeivel együtt már összesen 29,3%. Magyarul a budapesti zöldfelületek közel egyharmada magántulajdonban van, míg az önkormányzatok kezelésében csak mintegy 17% van. Így kijelenthető, hogy számottevő részben rajtunk, városlakókon is múlik, hogy kihasználjuk-e az ezen területekben rejlő potenciált. Vajon mekkora lehetőséget rejtenek ezek a területek a klímaváltozás elleni küzdelemben és az ahhoz való alkalmazkodásban?

A zöldítésben a köztulajdonban lévő területek (pl. parkok) mellett a magántulajdonú ingatlanok kertjei és balkonjai is nagy jelentőséggel bírnak.
Fotó: Energiaklub

 

 

Közismert, hogy városokban a hőterhelés igen magas. Ez azt jelenti, hogy még a kisebb városokban is átlagosan 3-5°C-kal melegebb van a természetes környezetben mért értékekhez képest (ez az ún. hősziget-hatás).

 

Ez az szám a nagyvárosokban akár a 12°C-ot is elérheti. Éppen ezért fontos tudni, hogy a városokba telepített fák akár 10-15°C-kal is képesek csökkenteni a közvetlen környezetükben a talaj hőmérsékletét, sőt 2-8°C-kal még a levegő hőmérsékletét is lehűthetik. A városi környezetben azonban sajnos az utcáink sok esetben majdhogynem teljesen híján vannak az érdemi növényzetnek.

Ilyen esetekben a balkonok, erkélyek és homlokzatok zöldítése szintén segíthet lakóhelyünk hűtésében. Egy lakóépület esetében már 100–200 m2-nyi zöldfelület is képes lehet akár 3–4 °C-kal csökkenteni a környezetében a léghőmérsékletet. Az épületek tetejére, illetve teraszaira ültetett fák az árnyékolás és párolgás révén körülbelül 1,8-4°C-kal képesek lehűthetik a tetőket, míg a belső terekben ez a hőmérsékletcsökkentés akár 15 °C-os is lehet. A növények azonban nemcsak a hűtő, hanem – a téli időszakban – fűtő szerepük is van. Egy átlagos, kétezres évek előtt épült, alacsony hőszigetelő-képességű épület esetében egy egyszerű örökzöld kúszónövény falra futtatása is 5–38%-os fűtési megtakarítást eredményezhet. 

A zöldítés a porszennyezés mérséklésében is elengedhetetlen. Egy fasorral kialakított utcában harmadannyi porszennyezés mérhető, mint egy növényzet nélküli utcában. Egy ház homlokzatán kialakított vagy balkonkertek telepítésével létrehozott 100 m2 nagyságú zöldfal pedig évi egy tonna szállóport is megköthet, ami jelentősen befolyásolhatja a levegőminőséget. Becslések szerint egy lombköbméter levélfelület 4,5 kg szennyező anyagot (porszemcsékhez tapadó nehézfémek, korom, olajszármazékok, azbeszt stb.) képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt.  

Szintén érdemes tudnunk, hogy ha az ember az utca vagy az autóút zajait igyekszik tompítani a lakásában, akkor is a zöldítést érdemes választania. Mérések igazolják, hogy egy ún. háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobb védelmet nyújt a zaj ellen, mint egy téglafal. Ennek oka az, hogy levelek közötti légréteg szigetel, ami a levelek rugalmas ellenállásával párosulva hangtompítóként szolgál. Sőt, a növények még egy úgynevezett elfedő zajt is keltenek. Ez gyakorlatilag a levelek susogása, ami a zajcsökkentésen túl természetes pihentető hatással is rendelkezik.

(Forrás: Energiaklub: https://energiaklub.hu/)