Váratlan fordulat az Antarktiszon, rettegnek a tudósok

Hirtelen változásra figyelt fel a déli-sarkon a NASA. A műholdas megfigyelések alapján az Antarktisz jégtömege ideiglenesen megnövekedett. A tudósok azonban figyelmeztetnek: az antarktiszi jéggyarapodás csupán egy átmeneti anomália, nem pedig annak a jele, hogy a globális felmelegedés folyamata a visszájára fordult volna.

Bár a globális átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, és a klímaváltozás hatásai egyre erősödnek, az Antarktisz az elmúlt években visszanyert valamennyi jeget. A sanghaji Tongji Egyetem kutatói több mint húsz éven keresztül elemezték a NASA műholdas adatait, hogy nyomon kövessék a déli kontinens jégtakarójának változásait. A hosszú távú trendek alapján a kontinens összességében jelentős mennyiségű jeget veszített, ám 2021 és 2023 között átmeneti antarktiszi jéggyarapodást sikerült megfigyelni.

Az antarktiszi jéggyarapodás csupán átmeneti, a tudósok szerint a klímaváltozás nem állt meg.
Fotó: SEBNEM COSKUN / ANADOLU

Az antarktiszi jéggyarapodás csak ideiglenes, a helyzet romlani fog

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a közelmúltbeli jéggyarapodás nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás csodával határos módon megfordult volna. Egy hosszú sípályához hasonlítják a folyamatot, amelynek végén egy kisebb ugrató jelképezi a friss adatokat – grafikonon így néz ki, ha a jégtakaró alakulását ábrázoljuk. A legutóbbi jégnövekedés messze elmarad az elmúlt közel húsz évben tapasztalt súlyos jégvesztéstől.

Az antarktiszi jéggyarapodás legnagyobb részét egy rendkívüli időjárási jelenséggel hozták összefüggésbe: a szokásosnál több csapadék (főként hó, kisebb részben eső) hullott, ami elősegítette a jégképződést. 

• Az Antarktisz jégtömege évről évre természetes ingadozást mutat, és a növekedés üteme már a vizsgált időszak végén, azaz 2024 elején lassulni kezdett. 

A NASA 2025-ös mérései szerint a jégmennyiség mára ismét a hirtelen növekedését megelőző, 2020-as szinthez közelít.

Mit mutattak a műholdak adatai?

Az Antarktiszt borító jégtakaró bolygónk legnagyobb ilyen jellegű képződménye: nagyobb területet fed le, mint az Egyesült Államok, és a világ teljes édesvízkészletének mintegy 90 százalékát tárolja – hívja fel a figyelmet az Antarctic and Southern Ocean Coalition nevű környezetvédelmi szervezet. A kontinens körül elhelyezkedő tengeri jég szezonálisan változik: télen kiterjed, nyáron visszahúzódik a partokhoz.

A 2025. március 19-én a Science China Earth Sciences folyóiratban megjelent új tanulmány a NASA GRACE és GRACE Follow-On műholdjainak adatait elemezte, amelyek 2002 óta figyelik az antarktiszi jégtakaró változásait. Az ilyen jellegű megfigyelések kulcsfontosságúak, mivel a jég olvadásakor felszabaduló víz komoly szerepet játszik a globális tengerszint emelkedésében.

A műholdas mérések szerint 2002 és 2020 között az Antarktisz tartós jégvesztést szenvedett el – ráadásul gyorsuló ütemben. Míg 2002 és 2010 között évente átlagosan 74 milliárd tonnányi jég tűnt el, addig 2011 és 2020 között már 142 milliárd tonnát veszített a kontinens.

Ez a drámai tendencia csak a közelmúltban fordult meg átmenetileg; 2021 és 2023 között az Antarktisz jégtakarója évente átlagosan mintegy 108 milliárd tonnával gyarapodott. Különösen négy kelet-antarktiszi gleccsernél figyeltek meg jelentős tömegnövekedést, amely felváltotta a korábban tapasztalt gyors jégvesztést.

Mi állt a jégtömeg gyarapodásának hátterében?

„Ez egyáltalán nem szokatlan jelenség” – mondta Tom Slater, a brit Northumbria Egyetem környezettudománnyal foglalkozó kutatója, aki ugyan nem vett részt a tanulmány elkészítésében, de e-mailben nyilatkozott a Live Science portálnak. Kiemelte: „Melegebb éghajlat esetén a légkör több nedvességet képes megtartani – ez növeli az olyan szélsőséges időjárási események valószínűségét, mint a kelet-antarktiszi intenzív havazások.” Már egy 2023-ban publikált tanulmány is beszámolt a kontinens példátlan jégtömeg-gyarapodásáról a 2021–2022 közötti időszakban. 

A publikációban az akkor azonosított magas csapadékanomáliát tekintették a legfőbb oknak – ezt az új elemzés is megerősíti, hozzátéve: a kedvező trend legalább 2023-ig folytatódott.

Slater viszont nem optimista a folytatással kapcsolatban; szerinte a pozitív trend várhatóan nem tart sokáig, a friss hóesések csak ideig-óráig képesek ellensúlyozni a veszteséget.

A nagyobb csapadékmennyiség állhatott az antarktiszi jéggyarapodás mögött.
Fotó: STEVE ALLEN/SCIENCE PHOTO LIBRAR / SAL

Melegedő világ, olvadó jövő – veszélyben a klímacélok

A klímaváltozás nem azt jelenti, hogy a Föld minden régiója egyformán melegszik – ezért egyetlen térség sem tükrözi önmagában a teljes globális képet. Az Antarktisz hőmérséklete történelmileg viszonylag stabil maradt, különösen az Arktisszal összehasonlítva, amely már négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó átlaghőmérséklete. Az antarktiszi tengeri jég is sokáig stabilnak tűnt – ám ez a trend az utóbbi években megváltozott.

2023-ban a kontinens körüli tengeri jég rekord alacsony szintre csökkent. A kutatók szerint ilyen mértékű visszaesés a klímaváltozás nélkül rendkívül valószínűtlen lett volna. Ezzel párhuzamosan világszerte a tengeri jég kiterjedése folyamatosan rekord-, vagy ahhoz közeli mélységekbe süllyed, miközben a globális átlaghőmérséklet is rekord közeli értékeket ér el hónapról hónapra.

A világ országai 2015-ben írták alá a párizsi klímaegyezményt, amelyben vállalták: igyekeznek a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartani, de mindenképp megakadályozzák, hogy a 2 °C-os határ fölé emelkedjen. Az első cél azonban egyre inkább veszélybe kerül. A Copernicus Climate Change Service – az Európai Unió klímafigyelő szervezete – szerint 2025 áprilisa már a huszonegyedik olyan hónap volt a legutóbbi 22-ből, amikor a hőmérséklet átlépte az 1,5 °C-os küszöböt.