Idegen űrhajót rejt a Balti-tenger mélye? Döbbenetes felfedezést tettek a víz alatt

A Balti-tenger fenekén egy hatalmas, azonosítatlan objektumra bukkant egy kutatócsoport. A különleges alakú képződmény – amely Balti-tengeri anomália néven vált ismertté – egy elmosódott szonárfelvételen felülről nézve leginkább egy űrhajóra emlékeztet.

A kutatók és laikusok többféle eredetet is felvetettek: aszteroidától kezdve vulkáni képződményen át egészen egy hidegháborús tengeralattjáró-bázisig. Egy biztos: a balti-tengeri anomália még a sokat látott szakértőket is elbizonytalanítja.

A balti-tengeri anomália rejtélye ma is megoldatlan
Fotó: OpenAI DALL-E

Balti-tengeri anomália: hajóroncsot kerestek, de valami egészen mást találtak

A svéd OceanX kutatócsoport 2011-ben merüléseket végzett Svédország és Finnország között a Balti-tengeren. Eredetileg egy régi hajóroncsot kerestek, végül azonban egy egészen más, ennél is talányosabb dologgal tértek vissza: egy homályos, de érdekes szonárképpel, amely egy nagyjából hatvan méter átmérőjű, kör alakú objektumot ábrázol. Elmondásuk szerint a képződményen olyan jellegzetességek figyelhetők meg, amelyek akár mesterséges eredetűek is lehetnek.

Kilenc napja voltunk kinn a tengeren, nagyon elfáradtunk és már haza akartunk menni. Ennek ellenére tettünk még egy próbát, készítettünk egy újabb szonárfelvételt, és akkor hirtelen megjelent ez a dolog a képen

– mondta egy korábbi interjúban az OceanX expedíciójának vezetője, Peter Lindberg, aki szerint az objektumnak nagyon különös, lépcsőszerű struktúrája van, és ha mesterséges eredetű, akkor több tízezer évvel ezelőtt kellett készülnie, még a jégkorszak előtt. Természetesen ő is valószínűbbnek tartotta azt a verziót, hogy természetes képződményről, például egy tengerbe csapódott meteoritról van szó.

Egy küzdelmes expedíció

Egy évvel később, 2012-ben sikerült annyi pénzt összegyűjtenie az expedíció résztvevőinek, hogy egy modernebb eszközökkel felszerelt kutatóhajóval tüzetesebben is megvizsgálhassák az objektumot. A munka azonban nem indult zökkenőmentesen; egyrészt a pontatlan koordináták miatt nagyjából 3 négyzetkilométernyi területet kellett átvizsgálniuk, másrészt útközben a modernebb szonárral felszerelt drón vontatókábele elszakadt, és ha nem találták volna meg a berendezést, akkor kizárólag a hajó jóval rosszabb minőségű műszereire támaszkodhattak volna. Szerencsére a drón hamarosan megkerült, és némi javítás után ismét működőképessé vált. Ez némi csúszást okozott, de végül elkészülhettek az első, részletesebb szonárképek is. A képen jól kivehető volt a szokatlan kinézetű, ovális objektum.

A balti-tengeri anomália a szonárfelvételen
Fotó: Wikimedia Commons

Hamarosan búvárok merültek le a 90 méteres mélységbe, hogy közelebbről is megvizsgálhassák a tárgyat. A nagy nyomás és a korlátozott oxigénellátás miatt gyorsan kellett dolgozniuk. A merülésben résztvevő egyik kutató, Stefan Hogeborn szerint a sötétség és a rossz látási viszonyok nehezítették a kutatómunkát, ennek ellenére egyből feltűnt nekik, hogy a képződmény egy betonból készült szerkezetre hasonlít. A tárgy a becslések szerint 3-4 méter magas lehetett, szélei pedig meglepően lekerekítettek voltak.

A búvárok mintákat vettek a képződményből majd azokat több kutatóintézetnek is elküldték.

Szokatlan eredményt hozott a minták vizsgálata

A mintákat vizsgáló kutatók között ott volt Volker Brüchert, a Stockholmi Egyetem geológusa is, akit az eredmények alaposan megleptek. Mint kiderült, a tárgy anyaga főleg bazalt, amely 

• alumínium-szilikátot, 
• vasat, 
• mangánt 
• és titánt is tartalmaz. 

Csakhogy a tudomány jelen állása szerint a Balti-tengerben nincs bazalt, így a szakértő szerint a felfedezés átírja a vulkáni tevékenység történetét a régióban.

Brüchert szerint a vulkáni kőzetet valószínűleg gleccserek juttathatták a tengerbe még a jégkorszak előtt. Arra viszont még ő sem tudott választ adni, hogy a képződmény miért tartalmaz mesterségesnek tűnő járatokat és folyosókat.

Természetesen a legtöbb tudós szkeptikus a balti-tengeri anomáliával kapcsolatban, és szerintük puszta szenzációhajhász átverésről, rossz minőségű szonárfelvételek szándékos félreértelmezéséről van csupán szó.

Náci bázistól az Ezeréves Sólyomig

A konspirációk rajongói nem elégedtek meg a geológusok vulkáni eredetre vonatkozó magyarázataival. Az expedíció során több elektronikai eszköz is meghibásodott, ami alapján néhányan arra következtettek, hogy a Balti-tenger fenekén egy titkos katonai objektum rejtőzhet. 

Az elmélet hívei szerint ezt a bázist ráadásul a nácik tervezték még a második világháború alatt, hogy a létesítménnyel elsüllyesszék az ellenséges hajókat.

Egy másik elképzelés úgy véli, hogy az ismeretlen objektum valójában egy jégtakaróra tervezett, ovális formájú olajfúrótorony lehet, hasonló ahhoz, amilyet például a Shell alkalmazott Alaszkánál. A Kulluk nevű fúrótorony egykor elszabadult vontatás közben és zátonyra futott. Talán a Szovjetunió is kísérletezett egy hasonló szerkezettel, amely azonban egy baleset következtében a tenger fenekére süllyedt, és a történteket – ahogy arra már volt példa – eltitkolták.

Végül, de nem utolsósorban ott van az idegen űrhajó teóriája is, amit csak tovább népszerűsített a tény, hogy felülről nézve a képződmény a Csillagok Háborúja ikonikus űrhajójára, az Ezeréves Sólyomra emlékeztet.