Az emlősök élettartama az agymérettel és az immunrendszerrel is összefügg

Miért élnek a macskák általában tovább, mint a kutyák? Új kutatások szerint az olyan emlősök hosszabb élettartama, mint a macskák, összefügghet nagyobb agyukkal és összetettebb immunrendszerükkel.

A Bath Egyetem vezetésével nemzetközi tudóscsoport vizsgálta az emlősfajok közötti evolúciós különbségeket, és megállapították, hogy a nagyobb aggyal és hosszabb élettartammal rendelkező fajok hajlamosak többet fektetni az immunrendszerrel kapcsolatos génekbe. Eredményeik azt mutatják, hogy a hosszú élettartamot inkább a széles körű genomikus változások befolyásolják, semmint az egyes gének. 

A macskák hosszabb élettartama az immunrendszerrel függ össze
Fotó: VALERIA MONGELLI / ANADOLU

Több emlősfaj élettartamát hasonlították össze

A kutatók 46 emlősfaj maximális élettartam-potenciálját vizsgálták, és feltérképezték a fajok között megosztott géneket. A maximális élettartam-potenciál (MLSP) egy faj valaha rögzített leghosszabb élettartama, nem pedig az átlagos élettartam, amelyet olyan tényezők befolyásolnak, mint a ragadozók jelenléte, valamint az élelmiszer és egyéb erőforrások elérhetősége.

A Scientific Reports folyóiratban publikáló kutatók megállapították, hogy a hosszabb életű fajok több olyan génnel rendelkeznek, amelyek az immunrendszerhez kapcsolódó géncsaládokhoz tartoznak, ami arra utal, hogy ez az emlősök hosszabb élettartamának evolúcióját hajtó fő mechanizmus.

Például a delfinek és bálnák, viszonylag nagy aggyal, maximum 39, illetve akár 100 évig is élhetnek, míg a kisebb aggyal rendelkezők, mint az egerek, csak egy-két évig élhetnek.

Az immunrendszer központi szerepet játszik

Voltak azonban olyan fajok, mint a vakondpatkányok, amelyek eltértek ettől a trendtől, és kisebb agyuk ellenére akár 20 évig is élnek. A denevérek is hosszabb ideig élnek, mint ahogy kis agyméretük alapján várható lenne, de amikor genomjukat elemezték, mindkét fajnak több, az immunrendszerrel kapcsolatos génje volt.

Az eredmények arra utalnak, hogy az immunrendszer központi szerepet játszik a hosszabb élet fenntartásában, valószínűleg az öregedő és sérült sejtek eltávolítása, a fertőzések elleni védekezés és a daganatképződés megakadályozása révén.

A tanulmány azt mutatja, hogy nem csak a kis mutációk (mint az egyes génekben vagy útvonalakban), hanem a nagyobb genomikus változások (teljes géncsaládok megkettőződése és bővülése) is döntő fontosságúak lehetnek az élettartam alakításában.

Bővülések a genomban

„Már egy ideje ismert, hogy a relatív agyméret összefügg a hosszú élettartammal – a két jellemző közös evolúciós utat jár be, és a nagyobb agy potenciálisan viselkedési előnyöket kínál” – mondta Benjamin Padilla-Morales, a Milner Evolúciós Központ és a Bath Egyetem Élettudományi Tanszékének munkatársa volt a tanulmány első szerzője.

„Tanulmányunk azonban kiemeli az immunrendszer meglepő szerepét is, nem csak a betegségek elleni küzdelemben, hanem az emlősök evolúciója során a hosszabb élet támogatásában is.”

A nagyobb aggyal rendelkező fajok nem csak ökológiai okokból élnek tovább; genomjukban is párhuzamos bővülések figyelhetők meg a túléléssel és a fenntartással kapcsolatos génekben. Ez azt mutatja, hogy az agyméret és az immunrendszer ellenállóképessége kéz a kézben jártak a hosszabb élet felé vezető evolúciós úton.

A kutatók következő tervei között szerepel a tanulmányban kiemelt rákkal kapcsolatos gének vizsgálata, hogy tovább boncolják e gének és az élettartam közötti kapcsolatot. Ez hozzájárulhat annak megértéséhez, miért vannak olyan nagy különbségek az emlősök élettartamában.