Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA felhők a légkörben lévő részecskékre kicsapódó vízgőzből alakulnak ki. Az olyan szélsőséges időjárási események, mint a heves esőzések, az áradások és hóviharok, a felhőkben képződő nagy mennyiségű jéggel kapcsolatosak. A levegőben lebegő biológiai részecskék, mint a pollen, baktériumok, spórák és növényi anyagok különösen jók a jégképződés elősegítésében a felhőkben. Ezeknek a részecskéknek a koncentrációja változik, ahogy a hőmérséklet emelkedik és csökken.
„A biológiai részecskék nagyon hatékonyak a jégképződéshez a felhőkben, és a jégképződés felelős a bolygó által világszerte kapott csapadék nagy részéért, mivel a jég nagyon gyorsan hull le az égből. Az intenzív jégképződés a szélsőséges időjárással is összefügg” – magyarázza Thanos Athanasios Nenes az EPFL (Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne) Légköri folyamatok és hatásaik laboratóriumának kutatója. A heves esőzések összefügghetnek a biológiai részecskék koncentrációjával.
Fotó: CRIS FAGA / NurPhoto
Biológiai részecskék hatása az esőzésekre
„Eredményeink alapján az időjárási és éghajlati modelleknek feltétlenül figyelembe kell venniük a biológiai részecskéket, különösen mivel várhatóan nagyobb mennyiségben lesznek jelen a légkörben az éghajlat felmelegedésével.”
Valóban, a jelenlegi meteorológiai és éghajlati modellek nem veszik figyelembe a biológiai részecskék hatásait, sem azok ciklikus természetét, ami azt jelenti, hogy potenciálisan hiányoznak fontos modulátorai a felhőknek és a csapadék hajtóerőinek a jelenlegi és jövőbeli éghajlati előrejelzésekből, írják a kutatók a Nature Portofolio Journal Climate and Atmospheric Sciences folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Görög hegyen végzett vizsgálatok
A tanulmány figyelembe veszi a Helmosz hegynél, egy Görögországban található alpesi területen gyűjtött levegőminták és azok biológiai tartalmát.
A hegy 2350 méter magas, az év során gyakran borítják felhők, és a lenti alpesi erdő biológiai kibocsátásai befolyásolják. Ahogy a hőmérséklet emelkedik a nap folyamán, a pollen, baktériumok, gombaspórák és növényi anyagok felszabadulnak az alpesi erdőből, délben tetőzve, amikor a nap a legmagasabban áll, és éjszaka érik el a mélypontot.
Azt találtuk, hogy a jégmagot kialakítani képes részecskék száma egybeesik a biológiai részecskék számával, és mindkettő erősen korrelált napi periodicitást mutat, valamint a megnövekedett biológiai részecskék hozzájárulhatnak a felhőképződéshez, ami csapadékot eredményezhet
– összegzi Kunfeng Gao, a cikk társszerzője.
Tiszta felhő projekt
A nagy európai CleanCloud („tiszta felhő”) projekt tudományos koordinátoraként Nenes jelenleg egy második kampányt vezet a Helmosz hegyen, CHOPIN néven, amely még több műszert használ a légkörben található biológiai részecskék típusainak azonosítására, amelyek elősegítik a felhőcseppek és jég kialakulását.
Felhőradarok, aeroszol lidarok, pilóta nélküli repülőgépek, rögzített léggömbök és a levegő közvetlen mintavételezése (felhőkkel és anélkül) teljes készletét használják, hogy példátlan részletességgel jellemezzék, hogyan járul hozzá minden egyes biológiai részecske a felhőképződéshez, és melyek a leghatékonyabbak ebben, az időjárási és éghajlati előrejelzések javítása érdekében.
„Az összegyűjtött adatokat nemcsak a folyamatok megértésére és a modellek fejlesztésére használjuk, hanem a műholdak és földi távérzékelő rendszerek által használt algoritmusok javítására vagy újak fejlesztésére is az aeroszolok és felhők tanulmányozásához. Mi és a teljes CleanCloud konzorcium együtt fogunk dolgozni az Európai Űrügynökséggel és testvérkonzorciumainkkal, a CERTAINTY-vel és az AIRSENSE-szel, hogy a legjobban kihasználhassuk a nemrég felbocsátott EarthCare műholdat, azzal a végső céllal, hogy megértsük az aeroszolok felhőkre és csapadékra gyakorolt hatását egy fosszilis energiahordozók utáni világban” – teszi hozzá Nenes.
