A Stanford Egyetem kutatói 87 háztartásban mérték a gáztűzhelyek benzolkibocsátását, emellett több helyszínen is elemezték a gáz terjedését, számítógéppel szimulálva, hogyan juthat el a vegyület a lakás különböző pontjaira. Azokban a háztartásokban, ahol a legnagyobb mennyiségben mérték a benzolt, és a szellőzés nem volt biztosítva, a benzol okozta rákos megbetegedések kockázata szignifikánsan emelkedett. Különösen a gyermekrákos esetek száma ugrott meg; a kisebbeknél a teljes élettartamra vetített kockázat 1,85-szörösére nőtt a felnőttekéhez képest.
A földgázzal és propánnal működő tűzhelyek égés közben benzolt bocsátanak ki, amely egy ismerten rákkeltő anyag
– hangsúlyozzák a kutatók a tanulmányukban. „Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az Egyesült Államokban mintegy 6,3 millió ember fokozott mértékben van kitéve a benzolnak a jelentős kibocsátású gáztűzhelyek használata miatt, ami megnövekedett egészségügyi kockázatokkal jár számukra.”
A kutatás számos fontos összefüggést feltárt.
Kiderült, hogy leginkább azok vannak veszélyben, akik kisebb otthonokban, lakásokban élnek, ugyanis ezekben a helyiségekben gyorsabban felgyülemlik a benzol. Még nagyobb probléma, hogy a gáz a hálószobákba is beszivárog, mivel az emberek idejük nagy részét itt töltik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elfogadható rákkockázat aránya 1 az 1 000 000-hoz. Ez azt jelenti, hogy ha egymillió ember kapna ilyen dózisú káros anyagot, közülük várhatóan egy embernél alakulna ki emiatt rák.
Az elemzés szerint azokban az otthonokban, ahol a legrosszabb a szellőzés és legmagasabb a tűzhelyek benzolkibocsátása, a vegyület miatt kialakuló rákkockázat gyermekeknél 1,92–12,03 eset volt egymillió főre vetítve, míg felnőtteknél 0,94–5,89 eset egymillió főre. Ezek az értékek jóval magasabbak annál, mint amit a WHO még elfogadhatónak tart.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatók a legrosszabb forgatókönyvvel (magas benzolkibocsátással és rossz szellőzéssel) számoltak, viszont az eredmények így is rávilágítanak a lehetséges veszélyekre. Az adatok különösen a gyermekek esetében aggasztóak, akiknek eleve kisebb a testtömege és nagyobb a légzési frekvenciája. A kutatók szerint ezek az értékek sokféle tényezőtől függenek, például a lakás méretétől, szellőzésétől, az időjárástól, a páraelszívó használatától, a tűzhelyhasználat gyakoriságától, valamint az egyéni testi adottságoktól.
Szerencsére vannak jó hírek is:
a tanulmány szerint már a gyakoribb szellőztetés vagy a gáztűzhely ritkább használata is sokat javíthat a helyzeten.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel az emberek az idejük nagy részét zárt térben töltik, és egyre többen dolgoznak otthonról, fontos lenne kiemeltebben vizsgálni a beltéri levegő szennyezettségét.
A kutatást a Journal of Hazardous Materials című szakfolyóiratban tették közzé.