Különösen veszélyes rák támadta meg Joe Bident

Súlyos betegséget állapítottak meg Joe Biden korábbi amerikai elnöknél. A prosztatájában talált daganat 9-es Gleason-pontszámot kapott, ami azt jelzi, hogy különösen agresszív ráktípusról van szó, és a kór már a csontokra is átterjedt. De mit jelent pontosan ez a diagnózis, mennyire veszélyes Joe Biden prosztatarákja, és milyen esélyei vannak a gyógyulásra?

Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Joe Biden prosztatarákban szenved. Az egykori államfő irodájának közleménye szerint egy frissen felfedezett prosztatacsomó miatt került sor a kivizsgálásra, miután Biden egyre súlyosbodó vizelési panaszokról számolt be. Az amerikai politikai élet szereplői – párthovatartozástól függetlenül, köztük Donald Trump is – jókívánságaikat fejezték ki Joe Biden felé, mielőbbi felépülést kívánva neki.

Joe Biden prosztatarákja az agresszívebb daganatok közé tartozik.
Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP

A daganat Gleason-pontszáma 9-es, ami súlyos, előrehaladott stádiumra utal, és már áttéteket adott a csontokra is. A jó hír azonban, hogy a tumor hormonérzékeny, így gyógyszeres kezeléssel kordában tartható.

Joe Biden prosztatarákja: így alakul ki a betegség

A prosztata – más néven dülmirigy – a férfi nemi szervrendszer része. Ez a kis méretű, nagyjából dió nagyságú mirigy tejszerű váladékot termel, amely táplálja a spermiumokat, és az ondó egyik összetevőjévé válik. A prosztata a húgyhólyag alatt, a végbél előtt helyezkedik el, és körülöleli a húgycsövet. Amennyiben túlzottan megnagyobbodik, akadályozhatja a vizelet szabad áramlását, ami vizeletürítési nehézségeket okozhat.

A prosztatarák akkor alakul ki, ha a prosztata sejtjei rendellenes ütemben kezdenek szaporodni. Bár ez a daganattípus többnyire lassan növekszik, bizonyos esetekben gyorsan előrehaladhat, és túlnőhet a prosztata határain. Ilyenkor a kóros sejtek gyakran először a közeli nyirokcsomókba jutnak el, majd onnan akár távolabbi szervekbe – például a csontokba, húgyhólyagba vagy végbélbe – is átterjedhetnek.

Mik a prosztatarák tünetei?

A prosztatarák korai szakaszában rendszerint nem okoz észrevehető panaszokat, ezért sokáig rejtve maradhat. Később azonban számos tünet utalhat a betegség jelenlétére, például:

• gyakori vizelési késztetés, különösen éjszaka;
• nehézség a vizelet megindításában vagy visszatartásában;
• vizeletürítési képtelenség;
• gyenge, akadozó vizeletsugár;
• égő vagy fájdalmas érzés vizelés közben;
• erekciós problémák;
• fájdalommal járó magömlés;
• vér megjelenése a vizeletben vagy az ondóban;
• rendszeresen jelentkező fájdalom vagy merevség az alsó háti szakaszon, a csípő környékén vagy a comb felső részén.
• A csontokra átterjedt, előrehaladott prosztatarák fáradtságot és fogyást is okozhat.

Természetesen ezek a tünetek nem kizárólag prosztatarákra utalhatnak, de mindenképpen indokolják az orvosi kivizsgálást.

A prosztatarák világszerte a második leggyakoribb rákos megbetegedés a férfiak körében.

Mit jelent a prosztatarák esetében a Gleason-pontszám?

A Gleason-pontszám azt jelzi, mennyire agresszív a prosztatarák, vagyis milyen gyorsan terjedhet a szervezetben. Az orvosok ezt az értéket arra használják, hogy a daganat súlyossága alapján meghatározzák a legmegfelelőbb kezelést.

A pontszám megállapításához szövettani mintákat (biopsziát) vesznek a prosztatából: egy vékony tű segítségével több helyről eltávolítanak kis, jellemzően 12 milliméter hosszúságú szövetrészeket.

Mivel a daganat különböző részein eltérő tulajdonságú ráksejtek lehetnek, a patológus két olyan mintát választ ki, amelyek a legjobban tükrözik a teljes daganat jellemzőit. Ezeket a mintákat egyenként 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozzák:

• Az 1-es érték azt jelenti, hogy a sejtek szinte alig térnek el a normál prosztatasejtektől.
• Az 5-ös érték pedig súlyosan kóros, agresszíven viselkedő sejtek jelenlétére utal.

A Gleason-pontszám a két kiválasztott mintára adott érték összegeként alakul ki.

• A 6-os vagy annál alacsonyabb pontszám alacsony kockázatú, lassan növekvő rákot jelez – ilyenkor gyakran elegendő a rendszeres megfigyelés.
• A 8-tól 10-ig terjedő pontszám viszont nagyon agresszív daganatot jelez, amely gyors terjedésre hajlamos, és sürgős beavatkozást igényel.

A Gleason-pontszám fontos eszköz az orvosok kezében a prosztatarák súlyosságának megítélésére, de önmagában nem elegendő a teljes diagnózis vagy a kezelési terv meghatározásához. 

A daganat pontos felméréséhez további vizsgálatok is szükségesek, például:

• vérvizsgálat a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjének meghatározására – ez az érték gyakran megemelkedik prosztatarák esetén;
• fizikális, ún. rectalis digitalis vizsgálat, amely során a prosztata elváltozását kézzel tapintják ki,
• valamint képalkotó eljárások (például CT, MRI vagy ultrahang), amelyek segítenek feltérképezni a daganat méretét és esetleges terjedését.

Bár Joe Biden állapotáról nem ismert minden részlet, a 9-es Gleason-pontszám alapján valószínűsíthető, hogy rendkívül agresszív daganattal küzd.

Prosztatarák sejtjei
Fotó: NEMES LASZLO/SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA

Mit jelent, ha egy prosztatarák hormonérzékeny?

A hormonok olyan kémiai anyagok, amelyeket a szervezet különböző mirigyei termelnek, majd a véráramon keresztül juttatnak el a célsejtekhez. Ezek az anyagok számos testi folyamatot szabályoznak – például a növekedést, anyagcserét vagy a nemi működést. Bár a hormonok létfontosságúak, egyes daganattípusok – köztük bizonyos prosztatarákok – a hormonok segítségével képesek növekedni.

A hormonérzékeny prosztatarák olyan daganat, amelynek sejtjei a férfi nemi hormonoktól, főként a tesztoszterontól függnek. A tesztoszteron elsősorban a herékben termelődik, és jelenléte serkenti a daganat aktivitását.

Hogyan kezelhető a hormonérzékeny prosztatarák?

A hormonérzékeny daganatok olyan ráksejtekből állnak, amelyek a férfi nemi hormonokra – főként az androgénekre, például a tesztoszteronra – támaszkodnak a növekedéshez. Ezért a kezelés célja ezeknek a hormonoknak a csökkentése vagy hatásuk blokkolása.

A leggyakrabban alkalmazott eljárás az androgén megvonásos terápia (ADT), amelynek célja a szervezet androgénszintjének csökkentése. Ez történhet sebészi úton, a herék eltávolításával, vagy gyógyszeresen, amely leállítja a hormontermelést.

Egy másik fontos kezelési forma az androgénreceptor-útvonalgátlók alkalmazása, amelyeket önállóan vagy az ADT kiegészítéseként használnak. 

Ezek a gyógyszerek meggátolják, hogy a hormonok elérjék és aktiválják a rákos sejteket, így azok nem jutnak hozzá a növekedéshez szükséges jelekhez.

Mivel az androgén hormonok több módon is részt vesznek a szervezet egészséges működtetésében, a hormonterápia gyakran mellékhatásokkal jár. Ezek közé tartozik a merevedési zavar, a testsúlynövekedés, a fáradtságérzet, valamint a csontritkulás, amelytől a csontok törékenyebbé válnak. Bár a hormonterápia nem mentes a kellemetlenségektől, sok esetben hatékonyan lassítja vagy megállítja a daganat növekedését. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a rák idővel ellenállóvá válik e kezeléssel szemben – ilyenkor már nehezebben reagál a terápiákra, és gyakran gyógyíthatatlannak számít.

A prosztatarák kezelésére a hormonterápia mellett más lehetőségek is rendelkezésre állnak, ilyen a műtét, a sugárkezelés vagy a kemoterápia, de ezek alkalmazása függ a daganat stádiumától és a beteg általános állapotától. Emellett új, kísérleti terápiák is fejlesztés alatt állnak: a lézeres eljárások célzottan távolítják el a daganatsejteket, míg a CAR-T terápia során a páciens saját immunsejtjeit alakítják daganatpusztító „fegyverré”.

Azoknál, akiknél a prosztatarák már a csontokra is átterjedt, a kezelés célja leginkább a daganat további terjedésének megfékezése és a tünetek enyhítése.