Kutatók egy csoportja 2022-ben megfigyelte, hogy a bőrünkön lévő faggyú az ózonhoz hasonló légszennyező anyagokkal kölcsönhatásba lépve egy láthatatlan kémiai „pajzsot” hoz létre a test körül. Ez a mező főként hidroxilgyökökből (OH) áll, amelyeket az atmoszféra természetes „tisztítószereinek” is neveznek, mivel sokféle káros vegyületet képesek lebontani a levegőben. A természet e csodás találmányának azonban megvan a maga hátránya is; ezek a reakciók nemcsak semlegesíthetnek, hanem közvetlenül a testfelszín közelében, például a bőrön vagy a légutak körül, veszélyes kémiai melléktermékeket is létrehozhatnak – ezek lehetséges egészségügyi hatásait még homály fedi. Hogy az említett „védőpajzs” miként reagál a környezetünkben lévő különféle vegyületekkel – legyen szó kültéri szennyezőkről vagy beltéri anyagokról, például kozmetikumokról –, még feltáratlan terület. Az viszont egyre valószínűbbnek látszik, hogy a parfümök megzavarhatják a működését.
A mostani kísérletben a kutatók négy fiatal felnőttet ültettek egy szabályozott hőmérsékletű zárt helyiségbe, és összehasonlították a testük körül lévő levegő kémiai összetételét attól függően, hogy használtak-e testápolót vagy sem. Kiderült, hogy amikor valaki belépés előtt testápolót vitt fel a bőrére, a termék két fő összetevője – a fenoxietanol és az etanol – a test melegének hatására felfelé áramlott, és szétszóródott a környező levegőben. Ráadásul ezeknek az anyagoknak a mennyisége még tíz perccel a felvitel után is emelkedett: az orr közvetlen közelében például csaknem háromszor nagyobb koncentrációt mértek, mint a helyiség többi részében.
A kutatás következő fázisában ózont áramoltattak be a helyiség padlóján keresztül, modellezve azt a folyamatot, amely során a szennyezőanyag a külvilágból zárt térbe jut. Az ózon reakcióba lépett a bőrön lévő olajokkal, így aktiválódott a természetes kémiai védőpajzs.
A kísérlet ugyanakkor kimutatta, hogy a testápolók hatással vannak erre a mezőre: akadályozták az ózon lebomlásához szükséges egyik kulcsfontosságú vegyület, a hidroxilgyök előanyagának kialakulását.
Ennek következtében az hidroxilgyök-koncentráció a test körül legalább 34 százalékkal csökkent.
Ugyanezt a hatást figyelték meg akkor is, amikor a résztvevők illatszerrel permetezték magukat.
A kísérlet során azt is megfigyelték, hogy a testápolási termékekből származó etanol és bizonyos illatanyagok – úgynevezett monoterpének – koncentrációja jelentősen megemelkedett a résztvevők környezetében. Ezek a vegyületek nem csupán jelen voltak, hanem aktívan reagáltak a test körüli hidroxilgyökökkel, csökkentve azok mennyiségét. Mint láttuk, ez azért fontos, mert a hidroxilgyökök kulcsszereplői a káros vegyületek semlegesítésének, így a koncentrációjuk csökkenése azt jelenti, hogy a test körül gyengül a természetes kémiai védelem.
Bár a kutatás nem tért ki a lehetséges egészségügyi következményekre, a kutatók szerint az, hogy ennyiféle kémiai reakció zajlik körülöttünk, aggodalomra adhat okot.
A kutatás a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.