A pingvinguano enyhíti a klímaváltozást a Déli-sarkon

Lehet, hogy a pingvinek ürüléke felhősebbé teszi a Déli-sarkot és segíti enyhíteni a klímaváltozás regionális hatásait. A madarak guanojából kiáradó gázok kulcsfontosságú összetevői a felhőmagok képződésének. A felhőmagok kis részecskék, amik köré a felhők egyesülnek. Erről számoltak be a Helsinkii Egyetem kutatói május 22-én a Communications Earth & Environment magazinban.

Elsősorban az ammónia az, amivel a pingvinguano hozzájárul az egyenlethez. Korábbi tanulmányok azt találták, hogy a gáznemű ammónia egyesülhet a légkörben a tengeri fitoplankton által kibocsátott kénsavval, mely kis részecskéket, felhőkondenzációs magokat (felhőmagokat) hoz létre. Ezek a felhők több napfényt vernek vissza az űrbe, amivel elősegíthetik a bolygó hűlését.

Adélie-pingvinek sétálnak a Déli-sark partvidékén a költőhely közelében. A pingvinguano enyhíti a klímaváltozást a Déli-sarkon.
Fotó: Science News

A kutatók nagyon szeretnék megtudni, hogy mi gerjeszti az éghajlatot és a felhősséget a Déli-Jeges-óceán és a Déli-sark felett, aminek erőteljes hatása van a globális éghajlatra. 

A Déli-sarkon, Argentína Marambio állomásának a közelében a havat és a földet gyakran borítja a közelben költő Adélie-pingvin kolóniától származó ürülék. Matthew Boyer, a Helsinkii Egyetem tudósa és kollégái fel akarták mérni, hogy ez a természetes trágya milyen hatással lehet a felhőképződésre a régióban. Hogy többet megtudjanak arról, hogy a különböző gázok hogyan járulnak hozzá a régió felhőképződéséhez, 2023. január 10-március 20-ig a kutatók megmérték az ammónia, a dimetil-amin és más gázok koncentrációját a Déli-sark felett. 

 

Megfigyelték, hogy az ammónia koncentrációja akár 13.5 milliárdod rész is lehet, ami 1.000-szer magasabb, mint a pingvin nélküli területek ammónia koncentrációja. 

 

Aztán egy nap alatti méréseket végeztek, és megfigyelték, hogy ezek a kis aeroszol részecskék koncentrációja hogyan változik, amikor a szélirány megváltozik. Amikor a szél a pingvinkolónia irányából fújt, az aeroszolrészecskék koncentrációja élesen megemelkedett (és egy kis köd keletkezett). 

 

Összességében véve a pingvinek hozzájárulása a légköri kémiai leveshez akár 10.000-szeresére is növelte a részecskeképződés arányát a régióban.

 

És a hatás még azután is maradt, hogy a pingvinek elhagyták a régiót, nekivágva éves vándorútjuknak. A guano annyira megtrágyázta a földet, hogy a pingvinek távozása után egy hónappal az ammónia kibocsátások még 100-szor magasabbak voltak, mint az alapmérések.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)