Az utóbbi időszakban mind Afrikában, mind az amerikai kontinensen megugrott a sárgalázas fertőzések száma. A szakértők attól félnek, hogy a vírus hamarosan más térségekben, például Ázsiában és a Csendes-óceáni régióban is megjelenhet.
Duane Gubler, a Szingapúri Nemzeti Egyetem fertőzéses betegségekkel foglalkozó szakértője szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a sárgaláz pandémiát okozhat.
Hozzátette: ma egy potenciális sárgalázjárvány súlyos közegészségügyi válságot okozna, magasabb halálozási aránya miatt pedig drámaibb hatásokkal kellene számolni, mint a COVID-19 idején.
A sárgaláz vírusát ráadásul nem korlátozzák az országhatárok, gond nélkül továbbterjedhet más régiókba.
A 17. század előtt a sárgaláz és a vírust terjesztő szúnyogfajok kizárólag Afrikában fordultak elő. A transzatlanti rabszolga kereskedelem révén azonban a kórokozó eljutott az amerikai kontinensre is, ahol járványos időszakban akár a lakosság tíz százaléka is áldozattá válhatott. A vírus körülbelül egy évszázaddal később Európában is megjelent.
Az 1930-as évek végén áttörést hozott a rendkívül hatékony sárgaláz elleni vakcina kifejlesztése. A nyugati féltekén ezzel párhuzamosan szinte teljesen felszámolták a vírus terjesztéséért felelős szúnyogokat, így a városi járványoknak gyakorlatilag vége szakadt.
Az elmúlt évtizedekben azonban a sárgaláz kórokozóját közvetítő szúnyogok ismét elszaporodtak Közép- és Dél-Amerikában. Afrikában időről időre fellángolnak városi járványok, de az amerikai kontinensen több mint nyolcvan éve nem volt jelentősebb járványkitörés – csupán elszigetelt esetek fordultak elő. A kutatók azonban attól tartanak, hogy ez a hosszú nyugalmi időszak hamarosan véget érhet.
Az utóbbi években aggasztóan megnőtt a sárgalázas esetek száma Afrikában és az amerikai kontinensen.
A szakértők szerint ennek hátterében több tényező állhat:
Duane Gubler és kutatótársai arra figyelmeztetnek, hogy a vírus most olyan trópusi nagyvárosokban is megjelenhet, ahol korábban nem fordultak elő sárgalázzal kapcsolatos megbetegedések. Különösen aggasztónak tartják az Ázsia–Csendes-óceáni térség helyzetét, ahol több mint kétmilliárd ember él, és jelen vannak a kórokozó terjesztésére képes szúnyogfajok.
Bár ezek a rovarok jelenleg nem hordozzák a vírust, biológiailag alkalmasak rá. Ha egy sárgalázzal fertőzött utazó Afrikából vagy Dél-Amerikából ebbe a térségbe érkezik, a helyi szúnyogok a csípéssel könnyen magukhoz vehetik a kórokozót. Ezt követően a sárgaláz vírusa újabb rovarpopulációkban is megjelenhet, végül pedig az embereket is elérheti.
„A modern megapoliszok forgalmas nemzetközi repülőterekkel rendelkeznek. Az itt megforduló utasok gyakran egzotikus helyeket is meglátogatnak, majd onnan ismeretlen kórokozókat hurcolhatnak be a zsúfolt városokba. Ez jelentősen növeli a járvány másodlagos terjedésének esélyét” – figyelmeztetnek a kutatók.
Ha a sárgaláz vírusa egy olyan országban bukkan fel, ahol eddig nem volt jelen – például Ázsiában –, nagy eséllyel először tévesen dengue-lázként diagnosztizálnák. Ez pedig késleltetné a helyes felismerést, így a vírus gyorsabban terjedhetne tovább
– tették hozzá.
A kutatók szerint első lépésként jelentősen növelni kell a világ sárgaláz elleni oltóanyagkészleteit, valamint javítani kell a globális átoltottsági arányokat. Enélkül a járványok ismétlődő jelleggel kitörnek, és nem leszünk megfelelően felkészülve, ha a vírus új régiókat ér el.
Gubler és kollégái sürgetik továbbá, hogy szigorúbban monitorozzák a sárgalázas eseteket, különösen azokban a szegényebb országokban, ahol a betegség jelenleg is folyamatosan jelen van. Hasonlóan fontos a nem endemikus területek figyelése is, ahol fennáll a vírus esetleges felbukkanásának veszélye.
Az elemzés az NPJ Viruses szakfolyóiratban jelent meg.