A koffein hozzájárulhat a testsúlycsökkenéshez

A vérben lévő koffein szintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami pedig meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A magasabb koffeinszint alacsonyabb testzsírtömeggel függött össze.

Egy tanulmány genetikai markereket használt a koffeinszint, a BMI és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti egyértelműbb kapcsolat megállapítására. Az eredmények arra utalnak, hogy a koffein csökkentheti a testtömegindexet és ezzel összefüggésben a vércukorszintet is. 

A koffein újabb pozitív hatásaira derült fény
Fotó: FOTOGRAV DI ANTONIO GRAVANTE/SCI / AGV

A koffein csökkentheti a testzsír mennyiségét

A kutatócsoport, amely a svédországi Karolinska Intézetből, az egyesült királyságbeli Bristoli Egyetemről és a londoni Imperial College-ból állt, azt mondta, hogy a kalóriamentes koffeintartalmú italok potenciális eszközként vizsgálhatók a testzsír szintjének csökkentésében.

A genetikailag előrejelzett magasabb plazma koffeinkoncentráció alacsonyabb BMI-vel és teljes testzsírtömeggel függött össze

– írták a kutatók a tanulmányukban. „Továbbá, a genetikailag előrejelzett magasabb plazma koffeinkoncentráció alacsonyabb 2-es típusú cukorbetegség kockázattal függött össze. A koffein 2-es típusú cukorbetegségre gyakorolt hatásának körülbelül fele a BMI csökkenésén keresztül közvetítődött.”

Lassabb koffeinlebontás

A tanulmány közel 10.000 ember adatait használta fel a meglévő genetikai adatbázisokból, és olyan variációkra összpontosított, amelyek a koffein lebontásának sebességével ismerten összefüggő gének közelében vagy azokban találhatók.

Általánosságban elmondható, hogy azok, akiknél a géneket – nevezetesen a CYP1A2-t és az azt szabályozó AHR nevű gént – érintő variációk vannak jelen, hajlamosak lassabban lebontani a koffeint, így az hosszabb ideig marad a vérben.

 Mégis általában kevesebb koffeint fogyasztanak.

A mendeli randomizáció nevű módszert használták a variációk jelenléte, a cukorbetegséghez hasonló betegségek, a testtömeg és az életmódbeli tényezők közötti valószínű ok-okozati összefüggések meghatározására.

Bár jelentős összefüggés volt a koffeinszint, a BMI és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között, nem mutatkozott kapcsolat a vérben lévő koffein mennyisége és a szív- és érrendszeri betegségek – beleértve a pitvarfibrillációt, a szívelégtelenséget és a stroke-ot – között.

A kávé nem minden hatása pozitív

Korábbi tanulmányok összefüggésbe hozták a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növekedését a jobb szívegészséggel és az alacsonyabb BMI-vel, és ez a kutatás több részletet ad ahhoz, amit már tudunk a kávé szervezetre gyakorolt hatásairól.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a koffein szervezetre gyakorolt hatásai nem mind pozitívak, ami azt jelenti, hogy körültekintően kell mérlegelni a fogyasztás előnyeit – de ez a legújabb tanulmány fontos lépés annak értékelésében, hogy mennyi koffein az ideális.

Fotó: LB STUDIOS / Connect Images

„Kis, rövid távú vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinbevitel eredménye a testsúly és a zsírtömeg csökkenése, de a koffeinbevitel hosszú távú hatásai nem ismertek” – magyarázták a kutatók. „Figyelembe véve a koffein világszerte elterjedt fogyasztását, még kis metabolikus hatásai is fontos egészségügyi következményekkel járhatnak.”

További vizsgálatok szükségesek

A kutatócsoport szerint az itt bemutatott összefüggés a koffein termogenezist (hőtermelést) és a zsíroxidációt (a zsír energiává alakítását) növelő hatásának tulajdonítható, amelyek mindketten fontos szerepet játszanak az általános anyagcserében. Bár ez a tanulmány nagy mintát vizsgált, a mendeli randomizáció nem tévedhetetlen, és még mindig lehetséges, hogy más, nem figyelembe vett tényezők is szerepet játszanak. További kutatásokra lesz szükség az ok-okozati összefüggés megerősítéséhez.

Randomizált kontrollált vizsgálatok szükségesek annak felmérésére, hogy a kalóriamentes koffeintartalmú italok szerepet játszhatnak-e az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében

– mondta Benjamin Woolf, a Bristoli Egyetem genetikai epidemiológusa. A kutatást a BMJ Medicine folyóiratban tették közzé.