Hatalmas gömb jelent meg a Tejútrendszerben, senki sem tudja, mi lehet

A Tejútrendszer számos különös jelenség otthona, de a csillagászok most egy különösen zavarba ejtő felfedezésre jutottak. Egy nagy teljesítményű rádióteleszkóppal a kutatók egy tökéletesen gömb alakú, halványan derengő buborékot figyeltek meg. Valószínűleg egy robbanásban szétszóródott anyagfelhőről, azaz egy szupernóva-maradványról van szó – csakhogy a kialakulásának részleteit továbbra is homály fedi.

A nemzetközi kutatócsoport, amelyet Miroslav Filipović (Nyugat-Sydney-i Egyetem, Ausztrália) vezet, az ókori görög „tökéletes” szó alapján a Teleios nevet adta az objektumnak. Számos lehetséges magyarázatot megvizsgáltak, és arra jutottak, hogy bár szupernóva-maradványnak tűnik, a keletkezésének pontos megértéséhez további megfigyelésekre lesz szükség.

Felvétel a Teleiosról. Egyesek szerint szupernóva-maradvány, de több dolog nincs rendben vele.
Fotó: Filipović et al., arXiv, 2025

• Eredményeiket benyújtották a Publications of the Astronomical Society of Australia című tudományos folyóiratnak, és előzetesen is elérhetővé tették az arXiv weboldalon.

Szupernóva-maradvány vagy valami más?

Az ausztrál ASKAP rádióteleszkóp az Univerzum Evolúciós Térképe nevű égboltfelmérési program során számos különös, kör alakú alakzatot azonosított. Ezek közül több – például a nagy távolságban lévő, úgynevezett furcsa rádiókörök (Odd Radio Circles; rövidítve ORC-k) – nehezen magyarázható. A most felfedezett Teleios azonban a Tejútrendszeren belül van, ám mivel pontos távolsága nem ismert, eredetének felderítése továbbra is komoly kihívás. Filipović és csapata megállapította, hogy az objektum kizárólag rádióhullámok révén figyelhető meg. A kibocsátott sugárzás alapján valószínűleg egy Ia típusú szupernóva-maradványról van szó – ez a szupernóvatípus akkor keletkezik, amikor egy fehér törpecsillag egy közeli társától túl sok anyagot szív el, túllépi a stabilitási határt, és hatalmas robbanással megsemmisül.

Ezért nem lehet egyértelműen megmondani, mit is látunk?

A kutatók két lehetséges távolságot becsültek az objektumra: körülbelül 7175, illetve 25 114 fényévet. A távolság határozza meg a buborék tényleges méretét is: ha közelebb van, az átmérője nagyjából 46 fényév, ha távolabb, akkor akár 157 fényév is lehet. Mivel egy szupernóva-maradvány folyamatosan tágul, a méretből következtetni lehet a korára is: az első esetben kevesebb mint ezer, a másodikban több mint tízezer éves lehet. 

A gond csak az, hogy egyik forgatókönyvhöz sem illik a várt röntgensugárzás elmaradása; ezt az objektumot kizárólag rádióhullámokkal tudjuk érzékelni.

Felmerült egy másik magyarázat is: a Teleios talán nem egy szokványos szupernóva-maradvány, hanem az Iax típusba tartozik. Ezeknél a robbanásoknál a fehér törpe nem semmisül meg teljesen, hanem egyfajta „zombi” csillagként megmarad. Ez jól illeszkedne a megfigyelt adatokhoz, ha az objektum jóval közelebb, körülbelül 3262 fényévnyire lenne. Bár ebben a távolságban valóban van egy csillag, a többi mérés nem támasztja alá ezt a verziót.

A Teleios szinte tökéletes gömb alakja szintén rendhagyó. A szupernóva-maradványok általában szabálytalan formájúak, mert a robbanás vagy a környező gáz- és porfelhők torzíthatják őket, és idővel széttöredeznek. Ha azonban a robbanás szimmetrikus volt, és egy viszonylag üres térrészben történt, az anyagfelhő zavartalanul gömb alakban tágulhat – ez ritka, de lehetséges jelenség, ami még különlegesebbé teszi a Teleiost.

„Részletesen elemeztük a szupernóva lehetséges fejlődési szakaszait a felszíni fényesség, a látszólagos méret és a becsült távolság alapján” – írják a kutatók. 

Minden egyes lehetséges magyarázattal van valami probléma, különösen a röntgensugárzás hiánya jelent gondot.

Bár jelenleg az Ia típusú szupernóvát tartjuk a legvalószínűbbnek, nincs rá közvetlen bizonyíték, ezért további, nagy érzékenységű és nagy felbontású megfigyelésekre van szükség.”