Átalakulóban egy ősi kórokozó, és veszélyesebb, mint valaha

Bár a tífusz a fejlett országokban már ritka, ez az évezredek óta velünk élő ősi kór még napjainkban is komoly veszélyt jelent. Egy mostanában megjelent tanulmány szerint a tífuszt okozó baktérium az eltelt évek alatt ellenállóvá vált a gyógyszerekkel szemben, és ezek a rezisztens törzsek a világ számos részén terjedőben vannak, felváltva a korábbi változatokat.

A tífusz kórokozóját, a Salmonella Typhit jelen pillanatban kizárólag antibiotikumok alkalmazásával tudják féken tartani. Az elmúlt évszázadokban azonban a baktérium jelentős változásokon ment keresztül, különösen az antibiotikumok feltalálása óta módosult leginkább az örökítőanyaga.

A tífusz kórokozójának pásztázó elektronmikroszkópos képe.
Fotó: STEVE GSCHMEISSNER/SCIENCE PHOTO / SGS

A The Lancet Microbe című szakfolyóiratban ismertetett kutatás alapján 2014 és 2019 között Nepálban, Bangladesben, Pakisztánban és Indiában közel 3 500 S. Typhi genomját szekvenálták, és a mintákban a kiterjedt gyógyszerrezisztenciát mutató, ún. XDR-tífusz térhódítását figyelték meg.

Az XDR-tífuszt okozó törzsek nemcsak a klasszikus, első vonalbeli antibiotikumokkal – például ampicillinnel, klóramfenikollal és trimetoprim/szulfametoxazollal – szemben ellenállók, hanem az olyan modern készítményekre sem reagálnak, mint a fluorokinolon, illetve a cefalosporin. 

• Ami leginkább aggasztó, hogy az új tífuszváltozat nem csak bizonyos régiókban, hanem világszinten is terjedőben van; bár az XDR-tífuszos esetek többségét Dél-Ázsiában dokumentálják, a szakértők 1990 óta világszinten közel 200 terjedési eseményt jegyeztek le.

A legtöbb mutáns törzset Délkelet-Ázsiába, valamint Kelet- és Dél-Afrikába hurcolták be, de a „szuperbaktérium” már az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, illetve Kanadában is jelen van.

Az utóbbi években megjelentek olyan S. Typhi törzsek, amelyek nem reagálnak az antibiotikumos kezelésekre. Ráadásul ezek a változatok villámgyorsan terjednek, ezért legalább a legveszélyeztetettebb régiókban indokolt lenne kiterjeszteni a megelőző intézkedéseket

 – magyarázta Jason Andrews, a Stanford Egyetem infektológusa.

Egyre erősebben terjednek az ellenálló tífuszbaktériumok

A tudósok évek óta figyelmeztetnek a gyógyszerrezisztens tífusz veszélyére. Az első pakisztáni XDR-törzset 2016-ban azonosították, 2019-re pedig ez a genotípus vált dominánssá az egész régióban. Ezeket a mutáns baktériumtörzseket eredetileg kinolonok, cefalosporinok és makrolidok segítségével próbálták legyőzni, ám a terápiák egyre hatástalanabbakká váltak; a 2000-es évek elejére a kinolonrezisztenciát okozó mutációk a bangladesi, indiai, pakisztáni, nepáli és szingapúri esetek több mint 85 %-áért feleltek, miközben a cefalosporinokkal szembeni rezisztencia is rohamosan terjedőben volt.

Ma már csak egyetlen olyan szájon át szedhető antibiotikum maradt, ami valamilyen szinten hatásos a tífuszbaktérium mutáns változata ellen: a makrolid gyógyszercsoportba tartozó azitromicin. Kérdés, ezek a szerek meddig nyújtanak védelmet a folyamatosan változó kórokozóval szemben.

Egy 2022-es tanulmány szerint már az azitromicinnel szembeni rezisztencia is terjed, ami veszélyezteti a szájon át adható tífuszgyógyszerek hatékonyságát. Bár ezek a mutációk még nem jelentek meg a legellenállóbb, XDR-törzsekben, ha ez bekövetkezik, súlyos járványügyi következményekkel számolhatunk”

 – írták a szakértők.

Kezelés hiányában a tífuszos esetek ötöde halállal végződhet, miközben a betegség évente mintegy 11 millió embert fertőz meg világszerte.

A tífusz elleni vakcina a kulcs

A konjugált tífuszvakcinák képesek lennének megelőzni a jövőbeli járványokat, de ha ezek nem jutnak el a világ minden pontjára, könnyen egy újabb egészségügyi válság küszöbén találhatjuk magunkat. A kutatók szerint az XDR- és az azitromicinrezisztens S. Typhi törzsek közelmúltbeli megjelenése még sürgetőbbé teszi a védekezés megerősítését – elsősorban a vakcinák gyors és széles körű bevezetését a leginkább érintett országokban.

Ezek az intézkedések elsősorban azokban az országokban sürgetőek, ahol már most magas a tífuszbaktériumok gyógyszerrezisztenciája – ugyanakkor a nemzetközi terjedés veszélye miatt a védekezést nem lehet ezekre a régiókra korlátozni

 – magyarázták a szakemberek.

Bár a tífuszos megbetegedések 70 százaléka Dél-Ázsiából ered, a COVID–19 járvány óta tudjuk: a globalizált világban a kórokozók nem ismernek határokat – könnyedén átterjedhetnek más kontinensekre is.

A szakértők szerint a tífusz elleni küzdelemhez kulcsfontosságú, hogy több országban váljanak elérhetővé a védőoltások, és az új antibiotikumok fejlesztésébe is több pénzt kell fektetni. Egy indiai kutatás szerint, ha a városi gyerekeket beoltanák, az akár az esetek és halálozások 36 százalékát is megelőzhetné.

Pakisztán ebben úttörő szerepet vállalt: elsőként vezette be a rutinszerű tífuszoltást. Szakemberek szerint más országoknak is követniük kellene a példáját.

„Miközben az antibiotikum-rezisztencia ma már több halálesetet okoz világszerte, mint a HIV/AIDS vagy a malária, a vakcinák a leghatékonyabb eszközeink közé tartoznak a jövőbeli járványok megelőzésében” – mondták a kutatók.

Hogyan alakul ki az antibiotikum-rezisztencia?

A baktériumok a túlélés mesterei: hihetetlenül gyorsan képesek alkalmazkodni a gyógyszeres kezelésekhez. Egyes törzsek eleve ellenállóak bizonyos antibiotikumokkal szemben, míg mások mutációk vagy más mikrobáktól átvett gének révén válnak rezisztenssé.

A genetikai mutációk jellemzően véletlenszerűek, és többnyire semlegesek vagy károsak az élőlény számára. Ám ritkábban előfordulnak olyan változások is, amelyek előnyt jelentenek: 

például olyan fehérjéket kódolhatnak, amelyek lebontják az antibiotikum hatóanyagát, vagy módosítják azt a sejtalkotót, amit a gyógyszer támadna meg.

A baktériumok nem csak saját mutációikra támaszkodnak: képesek egymásnak is „továbbadni” a rezisztenciáért felelős géneket. Ez történhet közvetlen kapcsolat révén (konjugáció), vírusok közvetítésével (transzdukció), vagy a környezetből származó DNS felvételével (transzformáció).

Ennek következtében egy-egy kórokozó többféle antibiotikummal szemben is ellenállóvá válhat. Az ilyen baktériumokat nevezzük multirezisztensnek, és komoly kihívást jelentenek az orvostudomány számára.