Ezért lehet veszélyes reggelire a tojásrántotta

Vágólapra másolva!
Az Észak-Karolinai Állami Egyetem új kutatása szerint az étrendben található fehérjeforrások drámaian befolyásolják a bélmikrobiom összetételét és működését. Különösen aggasztó, hogy a sokak reggelijében szereplő tojásrántotta olyan változásokat idéz elő a bélflórában, amelyek akár a bélfalat is károsíthatják.
Vágólapra másolva!

Kevesen gondolnak arra, hogy a kedvelt reggeli, a tojásrántotta komoly változásokat idézhet elő az emésztőrendszerben. Egy friss tanulmány szerint a táplálékkal bevitt fehérje típusa jelentősen befolyásolja a bélrendszerben élő mikroorganizmus-közösséget, és így hatással lehet egészségünkre. A felfedezés hozzájárulhat a világszerte milliókat érintő gasztrointesztinális betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez.

A tojásrántotta fehérjéje komoly hatással lehet a bélrendszer mikroorganizmusainak összetételére.
A tojásrántotta fehérjéje komoly hatással lehet a bélrendszer mikroorganizmusainak összetételére. 
Fotó: DIANA MILLER / Connect Images

Valami nincs rendben azzal, amit manapság eszünk – csak még nem tudjuk pontosan, mi az”

– mondta Alfredo Blakeley-Ruiz, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője. Hozzátette: laboratóriumuk arra volt kíváncsi, miként befolyásolják a különböző étrendek a bélben élő mikrobák működését, és ezek a mikrobák hogyan reagálnak funkcionálisan az eltérő táplálkozási szokásokra.

A kutatók egereken végeztek kísérleteket, hogy megvizsgálják, miként befolyásolják a különböző fehérjeforrások – például a tej, a tojás, valamint a növényi eredetű borsó és szója – a bélmikrobiom összetételét. Az állatok egy héten keresztül kizárólag egyféle fehérjét kaptak: tojásfehérjét, barna rizst, szóját vagy élesztőt. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy elkülönítve vizsgálják az egyes fehérjetípusok hatásait.

Miért nem jó ötlet reggelire a tojásrántotta?

A kutatók metagenomikai és metaproteomikai módszerekkel, magas felbontású tömegspektrometriát alkalmazva vizsgálták a bélmikrobiom változásait. Eredményeik szerint minden egyes fehérjeváltás jelentős mértékben módosította a mikrobák összetételét; a legnagyobb eltérést a barna rizs, az élesztő és a tojásfehérje idézte elő.

A különböző fehérjeforrások leginkább két folyamatra hatottak: az aminosav-anyagcserére – amit előre sejtettünk –, valamint az összetett cukrok lebontására, utóbbi viszont meglepetésként ért minket

 – mondta Blakeley-Ruiz.

  • A barna rizs és a tojásfehérje fokozta az aminosavak lebontását, vagyis a bélmikrobák inkább a táplálékkal bevitt fehérjéket bontották le, ahelyett hogy saját maguk állították volna elő az aminosavakat. Ez azért lényeges, mert egyes aminosavak toxikus vegyületekké alakulhatnak, míg mások a bél–agy tengelyre is hatással lehetnek – így ezeknek a változásoknak komoly egészségügyi következményei lehetnek.
  • A szója, a rizs, az élesztő és a tojásfehérje szintén befolyásolta a glikánok – vagyis a fehérjékhez kapcsolódó hosszú cukorláncok – lebontásáért felelős enzimek termelődését. A kutatók szerint különösen a tojásfehérje esetében vált egyetlen baktériumfaj dominánssá, amely nagyszámú glikánbontó enzimet aktivált.

Az étrend hatása a bélfal egészségére

A glikánok lebontása kulcsfontosságú folyamat, mivel a bél belső falát védő nyákréteg, az úgynevezett mucin is glikánokból épül fel. Ha a bélmikrobák olyan enzimeket kezdenek termelni, amelyek véletlenül – vagy akár célzottan – a mucint is lebontják, az károsíthatja a bél védelmi vonalát, és negatív hatással lehet az egészségre.

Különösen izgalmas kérdés, hogy a tojásfehérje-alapú étrend során megfigyelt glikánbontó enzimkifejeződés miként függhet össze a mucin lebontásával

 – emelte ki Blakeley-Ruiz.

Manuel Kleiner, az Észak-Karolinai Állami Egyetem növény- és mikrobiológiai tanszékének docense szerint a kutatás jó alapkő lehet annak vizsgálatához, hogy az egyes fehérjeforrások milyen hatással vannak a bélmikrobiomra.

Bár a kísérlethez mesterségesen leegyszerűsített étrendeket használtak, a tojásfehérje hatása így is kiugró volt: szélsőséges változásokat idézett elő a bélflórában. A kutatók következő célja annak feltárása, hogy ezek a hatások miként érvényesülnek egy vegyes fehérjeösszetételű, valósághűbb étrend mellett.

A tanulmány nemcsak azt mutatta meg, hogy mely baktériumfajok vannak jelen és milyen arányban, hanem azt is, hogy valójában mit csinálnak. Jelen esetben kifejezetten a glikánok emésztését vizsgáltuk. Ezáltal jóval teljesebb képet kapunk arról, mi számít igazán a bélben az étrend és a mikrobiális működés szempontjából

 – foglalta össze Kleiner.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!