Kevesen gondolnak arra, hogy a kedvelt reggeli, a tojásrántotta komoly változásokat idézhet elő az emésztőrendszerben. Egy friss tanulmány szerint a táplálékkal bevitt fehérje típusa jelentősen befolyásolja a bélrendszerben élő mikroorganizmus-közösséget, és így hatással lehet egészségünkre. A felfedezés hozzájárulhat a világszerte milliókat érintő gasztrointesztinális betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez.
Valami nincs rendben azzal, amit manapság eszünk – csak még nem tudjuk pontosan, mi az”
– mondta Alfredo Blakeley-Ruiz, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője. Hozzátette: laboratóriumuk arra volt kíváncsi, miként befolyásolják a különböző étrendek a bélben élő mikrobák működését, és ezek a mikrobák hogyan reagálnak funkcionálisan az eltérő táplálkozási szokásokra.
A kutatók egereken végeztek kísérleteket, hogy megvizsgálják, miként befolyásolják a különböző fehérjeforrások – például a tej, a tojás, valamint a növényi eredetű borsó és szója – a bélmikrobiom összetételét. Az állatok egy héten keresztül kizárólag egyféle fehérjét kaptak: tojásfehérjét, barna rizst, szóját vagy élesztőt. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy elkülönítve vizsgálják az egyes fehérjetípusok hatásait.
A kutatók metagenomikai és metaproteomikai módszerekkel, magas felbontású tömegspektrometriát alkalmazva vizsgálták a bélmikrobiom változásait. Eredményeik szerint minden egyes fehérjeváltás jelentős mértékben módosította a mikrobák összetételét; a legnagyobb eltérést a barna rizs, az élesztő és a tojásfehérje idézte elő.
A különböző fehérjeforrások leginkább két folyamatra hatottak: az aminosav-anyagcserére – amit előre sejtettünk –, valamint az összetett cukrok lebontására, utóbbi viszont meglepetésként ért minket
– mondta Blakeley-Ruiz.
A glikánok lebontása kulcsfontosságú folyamat, mivel a bél belső falát védő nyákréteg, az úgynevezett mucin is glikánokból épül fel. Ha a bélmikrobák olyan enzimeket kezdenek termelni, amelyek véletlenül – vagy akár célzottan – a mucint is lebontják, az károsíthatja a bél védelmi vonalát, és negatív hatással lehet az egészségre.
Különösen izgalmas kérdés, hogy a tojásfehérje-alapú étrend során megfigyelt glikánbontó enzimkifejeződés miként függhet össze a mucin lebontásával
– emelte ki Blakeley-Ruiz.
Manuel Kleiner, az Észak-Karolinai Állami Egyetem növény- és mikrobiológiai tanszékének docense szerint a kutatás jó alapkő lehet annak vizsgálatához, hogy az egyes fehérjeforrások milyen hatással vannak a bélmikrobiomra.
Bár a kísérlethez mesterségesen leegyszerűsített étrendeket használtak, a tojásfehérje hatása így is kiugró volt: szélsőséges változásokat idézett elő a bélflórában. A kutatók következő célja annak feltárása, hogy ezek a hatások miként érvényesülnek egy vegyes fehérjeösszetételű, valósághűbb étrend mellett.
A tanulmány nemcsak azt mutatta meg, hogy mely baktériumfajok vannak jelen és milyen arányban, hanem azt is, hogy valójában mit csinálnak. Jelen esetben kifejezetten a glikánok emésztését vizsgáltuk. Ezáltal jóval teljesebb képet kapunk arról, mi számít igazán a bélben az étrend és a mikrobiális működés szempontjából
– foglalta össze Kleiner.