A neurológusok is meglepődtek, amikor belenéztek a francia férfi koponyájába

Egy francia férfi agyának jelentős része hiányzik, mégis teljes életet él. Az agyszövet súlyos hiánya még a neurológusokat is meglepte, esete pedig újraélesztette a tudattal kapcsolatos tudományos vitákat.

Egy francia férfi esete világszerte megdöbbentette a neurológusokat: koponyájának csaknem 90 százalékát agyvíz tölti ki, agyszövete csupán egy vékony rétegben maradt meg. A pácienst eredetileg lábfájdalmak miatt vizsgálták MRI-vel, ekkor derült fény az állapotára. A szakemberek kezdetben azt hitték, hogy az agyszövet elhalt. Később azonban kiderült: a koponyán belüli nyomás annyira megnőtt, hogy az agy összenyomódott, és a szövete a koponya széléhez préselődött – írja a LAD Bible cikke.

A francia férfi agyszövetének 90 százaléka hiányzott. (illusztráció)
Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / ABO

Vízfejűség okozta az agyszövet nagy részének pusztulását

A férfi állapotát a vízfejűség (hydrocephalus) okozza, amely során az agyban felgyülemlő folyadék nyomást gyakorol a szövetekre. Gyermekkorában shunt-öt, azaz elvezető csövet kapott, ám ezt 14 évesen eltávolították. A folyadék az évtizedek során újra felszaporodott. 

Mindezek ellenére a férfi dolgozik, házas, és két gyermek édesapja. IQ-ja 75, ami kissé az átlag alatt van, de nem számít értelmi fogyatékosságnak.

Az orvosokat lenyűgözte, hogy ilyen állapotban is ennyire jól funkcionál.

Hol helyezkedik el az agyban a tudat?

Axel Cleeremans, a Brüsszeli Szabadegyetem pszichológusa szerint az eset alátámasztja a „radikális plaszticitás” elméletét. E teória azt állítja, hogy az agy alkalmazkodóképessége messze meghaladja a korábbi elképzeléseket.

Cleeremans szerint a tudat nem egyetlen agyterülethez kötött, hanem az agy több része is képes lehet ellátni ezt a feladatot. Úgy véli, a tudat nem veleszületett adottság, hanem tanulás eredménye. Ez magyarázatot adhat arra, hogyan képes valaki normális életet élni még akkor is, ha idegsejtjeinek 90 százaléka hiányzik.