Egy kilenc hónapig tartó kutatásban 580 tinédzsert vizsgáltak kanadai kutatók. Az eredmények alapján a doomscrolling hatása drámai; a résztvevők közel fele, 45 százalék, olyan pszichés tüneteket mutatott, mint a szorongás, a depresszió vagy a figyelemzavar. Ezek a tünetek már a mentális betegségek előszobájának tekinthetők.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy már napi két óra képernyőidő is jelentős kockázatot hordoz, különösen akkor, ha azt passzív görgetés formájában töltik el a fiatalok.
„A doomscrolling, vagyis a negatív online tartalom folyamatos böngészése, sokkal rombolóbb hatású, mint azt korábban gondoltuk” – mondta Prof. Emma Duerden, a tanulmány vezetője. A jelenség főleg a közösségi média felületein jellemző, ahol a fiatalok hosszan görgetik a híreket, posztokat és kommenteket anélkül, hogy tudatosan keresnének valamit.
A kutatók szerint az ilyen típusú médiafogyasztás csökkenti az önkontrollt, növeli a szorongásszintet és hosszú távon megnöveli a mentális zavarok kialakulásának esélyét.
A fiatalok sokszor észre sem veszik, mennyi időt töltenek a képernyő előtt, és könnyen belecsúsznak a túlzott mobilhasználat csapdájába.
A tanulmány szerint a telefonfüggőség hátterében gyakran digitális szorongás húzódik meg. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok állandó késztetést éreznek arra, hogy megnézzék, mi történik a közösségi médiában, nehogy lemaradjanak valamiről. Ez az állapot folyamatos stresszt és érzelmi kimerültséget okoz, és hosszú távon ronthatja a fiatalok mentális egészségét.
A folyamatos online jelenlét hatására
A kutatók szerint a probléma különösen a serdülőkorban jelent veszélyt, amikor az agy még fejlődésben van, és érzékenyebb az ingerekre.
A szakértők azt javasolják, hogy a szülők tudatosan szabályozzák gyermekeik képernyő előtt töltött idejét. Ideális esetben ez nem haladja meg a napi két órát.
Fontos lenne, hogy a fiatalok több időt töltsenek a való világban – beszélgetéssel, mozgással, játékkal, baráti találkozókkal.
A tanulmány szerint már az is sokat segíthet, ha a gyerekek lefekvés előtt legalább egy órával leteszik a telefont, és nem alszanak az eszköz közelében. A kutatók hangsúlyozzák: a mentális egészség megőrzése érdekében kulcsfontosságú a digitális tér és a valós világ közötti egyensúly megtalálása. Egy közös séta, egy társasjáték vagy egy edzés sokkal többet ér, mint bármelyik algoritmus által felkínált tartalom.