Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMegérkezett az igazi nyár, és az elkövetkező időszakban komoly hőség várható. A kánikula nem csak a betegeket, hanem az egészséges emberek szervezetét is alaposan megterheli. A hőség elleni védekezés ilyenkor kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő óvintézkedésekkel elkerülhetjük a rosszulléteket és az egészségkárosodást.
Csütörtökön 0 órakor az országos tisztifőorvos másodfokú hőségriasztást rendelt el, ami vasárnap éjfélig tart. A meteorológiai előrejelzés szerint a következő napokban a megszokottnál jóval melegebb időjárás várható. Éppen ezért fontos felkészülni a kockázatokra, és ennek megfelelően a hőség elleni védekezésre.
Fotó: OpenAI DALL-E
A hőség elleni védekezés klímaváltozás tükrében
A klímaváltozás miatt sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok, forró, száraz nyarakra, hőhullámokra kell készülnünk. A kánikula komoly megterhelést jelent a szervezetnek, és nem ritka, hogy a szokásosnál több halálesetet is okoz. Ahogy kúszik felfelé a hőmérő higanyszála, úgy fokozódik a szervezet terhelése is. A test hőszabályozása számos tényezőtől függ: az életkortól, a testsúlytól, a fizikai állapottól, az egészségügyi problémáktól, a táplálkozástól, sőt, bizonyos gyógyszerek szedése is befolyásolhatja.
Éppen ezért fontos, hogy időben felkészüljünk a forró napok kihívásaira.
Kiket fenyeget leginkább a kánikula?
Bár a kánikula bárkinél okozhat kellemetlen tüneteket, rosszullétet vagy egészségügyi panaszokat, vannak, akik fokozottan ki vannak téve a veszélynek. Ide tartoznak
- a csecsemők és a kisgyermekek,
- a különféle betegségekben szenvedők - különösen a szív- és érrendszeri problémákkal, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, anyagcsere-zavarokkal, légzőszervi, mentális vagy vesebetegségekkel küzdők -,
- továbbá az alkohol- és kábítószer-fogyasztók,
- a 65 év felettiek,
- a fogyatékossággal élők,
- valamint a fiatalok.
A kánikulában jelentkező betegségek nagy részét nem önmagában a meleg, hanem a szervezet felborult hőszabályozása okozza. Amikor a test nem tudja megfelelően leadni a hőt, gyorsan kialakulhat a veszélyes hőtorlódás, amit számos egyéb tényező tovább súlyosbíthat.
A hajlamosító tényezők közé tartozik többek között az életkor, a szervezet alkalmazkodóképességének hiánya, a kiszáradás, a gyógyszerszedés, a mozgáshiány, a túlsúly, a fáradtság, az alváshiány, a hosszú és megterhelő edzések, illetve a védőruhák viselése is.
A hőség számos kellemetlen, sőt veszélyes tünetet idézhet elő. A leggyakoribb panaszok közé tartoznak a bőrkiütések, az alsó végtagokon jelentkező ödéma, az eszméletvesztés, az izomgörcsök, a kimerültség, a mentális állapot megváltozása, súlyos esetben pedig hőguta, azaz hő okozta stroke is kialakulhat.
A vizes flakon ilyenkor alapkellék
A legfontosabb óvintézkedések egyike a megfelelő folyadékpótlás, ám nem mindegy, hogyan tesszük ezt. A szervezetből távozó vízmennyiséget másfélszeresen kell pótolni.
Kánikula idején akkor is ajánlott inni, ha éppen nem érezzük magunkat szomjasnak,
hiszen például az idősek esetében a szomjúságérzet gyakran csökkent, így ők különösen veszélyeztetettek.
A folyadékpótlásra a legegyszerűbb és legjobb megoldás a víz, de jó választás lehet a tea, a szénsavmentes üdítő, valamint a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt vagy éppen a leves is. Kerülni kell viszont a kávét, az alkoholt, a cukros és szénsavas üdítőket, mivel ezek inkább fokozzák a folyadékvesztést, mintsem pótolnák azt.
Maradjunk inkább a hűvös szobában
Hőség idején érdemes minél inkább hűteni otthonunkat, és ha nem muszáj, a legforróbb órákban - 11 és 15 óra között - ne menjünk a tűző napra.
Lehetőleg árnyékos, jól szellőző helyen tartózkodjunk.
A rosszullét megelőzésében sokat segíthetnek a különféle vízpermetező eszközök, mint a párakapuk, ventilátorok vagy szökőkutak.
Már egy egyszerű ventilátor is enyhülést hozhat, de fontos odafigyelni arra, hogy a légáram kiszáríthatja a szervezetet. Ezért ne üljünk közvetlenül a ventilátor elé, és fogyasszunk elegendő folyadékot. Ha légkondicionálót használunk, ügyeljünk arra, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség ne legyen több 6–8 Celsius-foknál. Irodai munkához az ideális beltéri hőmérséklet 22 és 25 fok között van.
Napközben érdemes zárva tartani az ablakokat, lehúzni a redőnyöket, behúzni a sötétítőket, hogy minél kevesebb hő jusson be a lakásba.
Szellőztetni inkább éjszaka, a hűvösebb órákban ajánlott. Az elektromos készülékeket - még a világítást is - csak a szükséges mértékben használjuk, hiszen ezek is hőt termelnek. Ha van légkondicionáló, annak használata közben az ajtókat, ablakokat is tartsuk zárva a hatékony hűtés érdekében.
Amennyiben otthon nem tudjuk kellően lehűteni a lakást, érdemes legalább napi 2-3 órát klimatizált helyiségben tölteni. Emellett kerüljük a megerőltető fizikai munkát, és a legforróbb órákban lehetőleg árnyékos helyen tartózkodjunk.
Zuhanyozzunk minél gyakrabban
Gyakran zuhanyozzunk vagy fürödjünk langyos, de semmiképp sem hideg vízben. Segíthet a vizes borogatás is, valamint a lábak langyos vízben való hűtése. Öltözködésnél részesítsük előnyben a világos színű, természetes anyagú, bő ruhadarabokat. Ha napra megyünk, viseljünk széles karimájú kalapot, napszemüveget, és sose feledkezzünk meg az UV-sugárzás elleni fényvédő krémről sem. Fontos tudni, hogy még árnyékban is leéghetünk!
A vízparton pihenők számára is érvényes:
dél körül, a legforróbb órákban kerüljék a közvetlen napsütést, és soha ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel!
A csecsemőket és kisgyermekeket kizárólag árnyékos helyen levegőztessük, és semmiképp se vigyük őket sétálni a legnagyobb hőség idején. Soha ne hagyjunk gyermeket vagy háziállatot zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, mert ez életveszélyes lehet.
