Nagyjából öt milliárd év múlva a Nap üzemanyaga, a hidrogén elfogy, és központi csillagunk vörös óriássá duzzad, miközben beindul a hélium magfúziója. A tágulás következtében az élete alkonyán járó Nap szinte biztosan elnyelni majd a Merkúrt és a Vénuszt, sőt, az sem kizárható, hogy a Föld is az áldozatává válik. Persze elképzelhető, hogy a vég hamarabb utoléri szülőbolygónkat, igaz, az apokalipszis egészen máshogy fog zajlani. Ha a Naprendszer a galaxisban megtett út során megközelít egy idegen csillagot, akkor az felboríthatja a szűkebb kozmikus környezetünkben keringő planéták pályáját.
Egy friss tanulmány szerint a Naprendszer jóval instabilabb hely, mint hitték. Már a korábbi szimulációk is azt mutatták, hogy a Neptunusz pályájának akár apró módosulása is elegendő lehet ahhoz, hogy a Merkúr kiszakadjon a Nap közvetlen közeléből. Ebben az esetben egy másik bolygóval ütközne, vagy kisodródna a csillagközi térbe.
A kutatók olyan modellt készítettek, amely több milliárd évre előre jelzi, hogyan halad el a Naprendszer a közeli csillagok mellett. Számításaik szerint egymillió évente átlagosan 19 csillag közelíti meg a Naprendszert legfeljebb 1 parszek (nagyjából 3,26 fényév) távolságra. (Összehasonlításképpen: jelenleg a hozzánk legközelebbi csillag a 4,25 fényévre található Proxima Centauri.)
Ha a szimulációk helytállók, az elkövetkező ötmilliárd évben 2 százalék az esélye annak, hogy legalább egy bolygó kiszakad a Naprendszerből.
Ilyen forgatókönyv esetén a Plútó instabillá válásának esélye 5 százalék, mivel a külső gázóriások pályáját is könnyen megzavarhatja egy elhaladó csillag gravitációs hatása. A Merkúr továbbra is az első számú „jelölt” a kilökődésre: közelsége miatt statisztikailag a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy összeütközik egy másik bolygóval. Instabilitásának kockázata akár 50–80 százalékkal is növekedhet.
Persze számunkra a legizgalmasabb kérdés, hogy mi lesz a Földdel?
Bolygónk kilökődésének vagy összeütközésének esélye 1 az 500-hoz (azaz 0,2 százalék).
A Mars sem jelentene biztos menedéket: a Vörös Bolygó 0,3 százalékos valószínűséggel kerülhet hasonló helyzetbe.
A modell szerint a bolygók elvesztése inkább előbb, mint utóbb következhet be, és nagyjából 4–4,5 milliárd évig a csillagmezőkön való áthaladás jelenti majd a Naprendszerre leselkedő legnagyobb veszélyt. Jó hír azonban, hogy a közeli jövőben nem fogunk veszedelmes csillagok közelébe kerülni.
A kutatás az Icarus című tudományos folyóiratban jelent meg.