Figyelemreméltó ellenállóképessége – és regenerálódási képessége – ellenére a máj nem elpusztíthatatlan. Valójában sok mindennapi szokás, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagyunk, lassan károsíthatja, ami végül súlyos állapotokhoz, például cirrózishoz (a máj maradandó hegesedéséhez) vagy májelégtelenséghez vezethet.
A májbetegség egyik kihívása, hogy csendes fenyegetést jelenthet. Korai szakaszában csak homályos tüneteket okozhat, mint az állandó fáradtság vagy hányinger. Ahogy a károsodás előrehalad, nyilvánvalóbb jelek jelentkezhetnek. Az egyik legfelismerhetőbb a sárgaság, amikor a bőr és a szemfehérje megsárgul.
Bár a legtöbb ember a májbetegséget a mértéktelen alkoholfogyasztással társítja, nemcsak az alkohol a bűnös. Íme öt gyakori szokás, amely csendben károsíthatja a májat.
Az alkohol talán a legismertebb májkárosító tényező. Amikor iszunk, a májunk dolgozik, hogy lebontsa az alkoholt és megtisztítsa tőle a szervezetet. De a túl sok alkohol túlterheli ezt a folyamatot, ami miatt mérgező melléktermékek halmozódnak fel és károsítják a májsejteket.
Az alkohollal összefüggő májbetegség fokozatosan halad előre.
Először zsír kezd felhalmozódni a májban (zsírmáj), gyakran bármilyen észrevehető tünet nélkül, és visszafordítható, ha az ivás abbamarad.
A folyamatos ivás alkoholos hepatitishez vezethet, ahol gyulladás és hegszövet kezd kialakulni, ahogy a máj megpróbálja meggyógyítani magát.
Idővel ez a hegesedés cirrózissá fejlődhet, ahol a máj kiterjedt keményedése súlyosan befolyásolja annak működését. Bár a cirrózis nehezen visszafordítható, az ivás abbahagyása segíthet megelőzni a további károsodást.
Még a mérsékelt ivás is megviselheti a szervezetet, ha sok éven át tart, különösen, ha más kockázati tényezőkkel, például elhízással vagy gyógyszerszedéssel párosul. A szakértők azt javasolják, hogy hetente ne fogyasszunk többet 14 egység alkoholnál – átlagosan 1 egységnyi (10 gramm) alkohol található 1 dl borban, 1 pohár (3 dl) sörben és 3 cl égetett szeszesitalban – és iktassunk be alkoholmentes napokat, hogy májunk időt kapjon a regenerálódásra.
Nem kell alkoholt fogyasztani ahhoz, hogy májproblémáink legyenek. Az egészségtelen étrend miatt zsír halmozódhat fel a májban, ami egy olyan állapothoz vezet, amelyet most anyagcsere-diszfunkcióhoz társuló szteatotikus májbetegségnek (MASLD) neveznek, korábban nem alkoholos zsírmájbetegségként (NAFLD) volt ismert.
A májban lévő többletzsír károsíthatja annak működését, és idővel gyulladást, hegesedést, végül cirrózist okozhat. A túlsúlyos emberek – különösen azok, akiknek a hasuk körül van többletsúlyuk – nagyobb valószínűséggel fejlesztenek ki MASLD-t.
Egyéb kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint.
Az étrend hatalmas szerepet játszik. A telített zsírban gazdag ételek, mint a vörös hús, a sült ételek és a feldolgozott rágcsálnivalók, megemelhetik a koleszterinszintet és hozzájárulhatnak a májzsír felhalmozódásához. A cukros ételek és italok szintén jelentős kockázati tényezőt jelentenek. 2018-ban egy áttekintés megállapította, hogy akik több cukros üdítőitalt fogyasztottak, 40%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki náluk zsírmájbetegség.
Az ultrafeldolgozott ételek, például a gyorsételek, a készételek és a hozzáadott cukorral és egészségtelen zsírokkal teli nassolnivalók szintén hozzájárulnak a máj terheléséhez. Egy nagyszabású tanulmány megállapította, hogy akik több feldolgozott ételt ettek, jelentősen nagyobb valószínűséggel alakultak ki náluk májproblémák.
Másrészről, a kiegyensúlyozott, teljes értékű étrend segíthet megelőzni – sőt visszafordítani – a zsírmájbetegséget.
A kutatások azt sugallják, hogy a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben és halban gazdag étrendek csökkenthetik a májzsírt és javíthatják az olyan kapcsolódó kockázati tényezőket, mint a magas vércukorszint és koleszterin.
A hidratáltság fenntartása szintén fontos. Törekedjünk napi körülbelül nyolc pohár víz fogyasztására, hogy támogassuk a májunk természetes méregtelenítő folyamatait.
Sokan fordulnak vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókhoz, például paracetamolhoz fejfájás, izomfájdalom vagy láz esetén. Bár az előírás szerint használva általában biztonságosak, a túl sok – akár csak kicsivel is meghaladva az ajánlott adagot – rendkívül veszélyes lehet a májra.
A máj lebontja a paracetamolt, de a folyamat során egy NAPQI nevű mérgező mellékterméket termel. Normál esetben a szervezet egy glutation nevű védőanyaggal semlegesíti a NAPQI-t.
Túladagolás esetén azonban a glutationkészletek kimerülnek, így a NAPQI felhalmozódhat és megtámadhatja a májsejteket. Ez akut májelégtelenséghez vezethet, ami halálos lehet.
Még a kis túladagolások, vagy a paracetamol alkohollal való kombinálása is növelheti a súlyos károsodás kockázatát. Mindig tartsuk be az ajánlott adagot, és beszéljünk orvossal, ha úgy érezzük, rendszeresen fájdalomcsillapítóra van szükségünk.
A mozgásszegény életmód szintén jelentős kockázati tényező a májbetegség kialakulásában. A fizikai inaktivitás hozzájárul a súlygyarapodáshoz, az inzulinrezisztenciához és az anyagcsere-zavarhoz – amelyek mind elősegíthetik a zsír felhalmozódását a májban.
A jó hír az, hogy a testmozgás akkor is előnyös lehet a máj számára, ha nem fogyunk sokat.
Egy tanulmány megállapította, hogy már nyolc hét erőedzés 13%-kal csökkentette a májzsírt és javította a vércukorszint-szabályozást. Az aerob edzés szintén nagyon hatékony: a rendszeres, 30 perces gyors séta, heti ötször, kimutathatóan csökkenti a májzsírt és javítja az inzulinérzékenységet.
A legtöbb ember a dohányzást a tüdőrákkal vagy a szívbetegséggel hozza összefüggésbe, de sokan nem ismerik fel a súlyos károkat, amelyeket a májban okozhat.
A cigarettafüst több ezer mérgező vegyületet tartalmaz, amelyek növelik a máj munkaterhelését, miközben megpróbálja kiszűrni és lebontani őket. Idővel ez oxidatív stresszhez vezethet, ahol az instabil molekulák (szabad gyökök) károsítják a májsejteket, korlátozzák a véráramlást és hozzájárulnak a hegesedéshez (cirrózishoz).
A dohányzás jelentősen növeli a májrák kockázatát is. A dohányfüstben található káros vegyületek, köztük a nitrozaminok, a vinil-klorid, a kátrány és a 4-aminobifenil, mind ismert rákkeltő anyagok. A Cancer Research UK szerint az Egyesült Királyságban a májrákos esetek mintegy 20%-áért a dohányzás felelős.
A máj rendkívül robusztus szerv – de nem legyőzhetetlen. Védhetjük mértékletes alkoholfogyasztással, a dohányzás abbahagyásával, a gyógyszerek felelősségteljes szedésével, kiegyensúlyozott étrenddel, aktív életmóddal és megfelelő folyadékbevitellel.
Ha májproblémára utaló tüneteket észlelünk, például tartós fáradtságot, hányingert vagy sárgaságot, forduljunk orvoshoz. Minél korábban fedezik fel a májproblémákat, annál nagyobb az esély a sikeres kezelésre.