Kiderült, hol találkoztak az emberek és a neandervölgyiek

Fajunk intenzíven kereszteződött a neandervölgyiekkel, és most már azt is tudjuk, hol történt ez. Az ember és a neandervölgyiek genomja jelentős átfedést mutat, és időben is volt lehetőség a kereszteződésre.

Jól ismert tény, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember kereszteződött. Míg a korábbi kutatások azt vizsgálták, hogy mikor történtek ezek a találkozások, az új eredmények feltárták, hogy pontosan hol találkoztak a neandervölgyiek az emberekkel. 

Vadászó neandervölgyi
Fotó: GORODENKOFF PRODUCTIONS/SCIENCE / GPR

Ázsiában élhettek együtt az emberek és a neandervölgyiek

A tudósok alaposan megvizsgálták mindkét faj földrajzi elterjedését Délnyugat-Ázsiában és Délkelet-Európában a késő pleisztocén korban, amikor tudjuk, hogy kereszteződtek.

Ez egyértelműen rámutatott arra a helyre, ahol a két emberfaj átfedésben volt egymással és valószínűleg kereszteződött: 

a Zagrosz-hegység, egy hosszú hegylánc a Perzsa-fennsíkon, amely átnyúlik a mai Irán, Észak-Irak és Délkelet-Törökország határain.

A Zagrosz-hegység ideális hely lehetett a két faj találkozására. A régió változatos biodiverzitással és domborzattal rendelkezik, amely képes volt nagy, stabil emberi populációkat eltartani. Ráadásul a pleisztocén éghajlati változások idején más földrészekről érkező embereket is befogadhatott, folyosóként szolgálva a hűvösebb palearktikus és a melegebb afrotrópusi területek között.

Fotó: ZURVAN / Middle East Images

Genomszekvencia

A helyszín tökéletesen illeszkedik a régészeti leletekhez és a genetikai bizonyítékokhoz is. A Zagrosz-hegység régiója gazdag olyan régészeti lelőhelyekben, amelyek mind neandervölgyiek, mind őskori Homo sapiensek maradványait tartalmazzák.

Ennek a fajok közötti keveredésnek az öröksége ma is él. 

A tudósok 2010-ben fedezték fel, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek kereszteződtek, amikor először szekvenálták a teljes neandervölgyi genomot.

További munkával kiderült, hogy a ma élő összes nem afrikai ember genomjának 1-4 százaléka neandervölgyi eredetű. Ezek a gének továbbra is alakítják megjelenésünk és viselkedésünk számos aspektusát, a nagyobb orrtól és az alacsonyabb fájdalomküszöbtől kezdve a COVID-19-re és depresszióra való nagyobb fogékonyságig.