A Német Alzheimer Társaság jelenlegi becslései szerint Németországban körülbelül 1,8 millió ember él demenciával. A leggyakoribb forma az Alzheimer-kór – egy olyan betegség, amely fokozatosan, de visszafordíthatatlanul károsítja a memóriát, a gondolkodást és a mindennapi képességeket. Magyarországon 250 ezerre becsülik az Alzheimer-kórban szenvedők számát. Gyógymód jelenleg nem létezik, de a kutatók először tesztelnek egy Alzheimer-tablettát új hatásmechanizmussal, amelynek célja az agy védelme már a betegség kitörése előtt.
A demencia nem önálló betegség, hanem különböző tünetek kombinációja (egy szindróma). Gyűjtőfogalom különböző, az agyat érintő betegségekre, amelyek memória- és gondolkodási zavarokat okoznak.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A demenciával élő emberek körülbelül 65 százaléka Alzheimerben szenved.
Ez azt jelenti: minden Alzheimeres betegnek van demenciája, de nem minden demenciás betegnek van Alzheimere.
Léteznek más formák is, amelyek okaikban, lefolyásukban és tüneteikben részben jelentősen különböznek, mint például a vaszkuláris demencia vagy a Lewy-testes demencia.
Az áprilisban engedélyezett Leqembi Alzheimer-gyógyszer hatóanyaga a lecanemab, amelyet célzottan az Alzheimer korai szakaszában lévő betegeknél lehet alkalmazni, azonban csak korlátozott betegcsoportnak felel meg. A Leqembi béta-amiloid-lerakódások lebontására összpontosít az agyban. Ezek olyan fehérjecsomósodások, amelyek feltehetően felelősek az idegsejtek pusztulásáért.
Az ausztrál Actinogen által kifejlesztett Alzheimer-tabletta ezzel szemben új hatásmechanizmuson alapul. A Xanamem márkanevű gyógyszer nem az agyi fehérjelerakódások lebontására összpontosít, hanem a kortizol stresszhormon szabályozására – írja a biotechnológiai vállalat honlapja. A gyógyszer blokkolja az idegsejtekben azt a specifikus enzimet, amely a kortizol termeléséért felelős.
Ez lehet az Alzheimer-kór elleni küzdelem Szent Grálja, vagy legalábbis része a Szent Grálnak, mint kombinációs terápia
– mondta Dr. Steve Gourlay, az Actinogen vezérigazgatója a The Courier-Mail napilapnak. Gourlay szerint a Xanamemet napi egyszeri tablettaként tervezték az Alzheimer egyik okának kezelésére, szemben az olyan új kezelésekkel, amelyek az amiloid plakkokra irányulnak és drága havi infúziókat igényelnek.
„Mi a betegség alapvető biológiáját próbáljuk kezelni. A kortizol általánosan ismert stresszhormonként, amely fizikai és mentális stressz idején termelődik. Ez a reakció normális, de ha a kortizolszint hosszabb ideig magas marad, mérgezővé válhat az agy neuronjai (idegsejtjei) számára.”
Az új Alzheimer-gyógyszer klinikai tesztjei első sikereket mutatnak, az engedélyezés azonban még bizonytalan.
Eddig körülbelül 400 embert kezeltek a gyógyszerrel, „ígéretes” eredményekkel az Alzheimer-kór előrehaladásának lassításában, valamint a krónikus depresszió kezelésében. Körülbelül 220 Alzheimer-beteg vesz részt klinikai vizsgálatban Ausztráliában és az Egyesült Államokban. A kísérleteket Queenslandben a University of Sunshine Coast és a Prince Charles Hospital végzi.
A vállalat reméli, hogy megkapja az engedélyt az ausztrál Therapeutic Goods Administrationtől és az amerikai Food and Drug Administrationtől. Gourlay szerint azonban az évtized végéig is eltarthat, mire a gyógyszer általánosan elérhetővé válik.