Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huBrit kutatók egy óriási, korábban ismeretlen sík területet fedeztek fel a kelet-antarktiszi jégpajzs mélyén. A rejtett régió 3500 kilométeren át húzódik a kontinens partvidéke mentén. Az Antarktisz olvadására is hatással lehet.
A Durham Egyetem szakemberei repülőgépekre szerelt speciális radarokkal mérték fel a jégtakaró vastagságát. Így sikerült betekinteniük a jég alá, és az adatok elemzésekor kiderült, hogy a felszín alatt szokatlanul kiterjedt síkság rejtőzik, amely Kelet-Antarktisz partjai mentén terül el. „A kelet-antarktiszi jégpajzs alatti táj a Naprendszer egyik legkülönösebb és legtitokzatosabb vidéke” – emelte ki dr. Guy Paxman, a kutatás vezetője, a Durham Egyetem Földtani Tanszékének munkatársa.
Fotó: Xiangbin Cui
A kutatók szerint ezeket a sík területeket hatalmas folyók alakították ki mintegy 80 millió éve, miután Kelet-Antarktisz és Ausztrália különvált.
A táj 34 millió éve jég alá került, és azóta szinte érintetlen.
Így fest a táj a kelet-antarktiszi jégtakaró alatt
A radaros vizsgálatok azt is feltárták, hogy a sík felszínt mély völgyek szabdalják. Ezekben gyorsan mozgó gleccserek tartanak a tenger felé, míg a felettük lévő jégtömeg sokkal lassabban halad. A klímaváltozás következtében egyre több jég olvad el az Antarktiszon, de ezek a rejtett sík területek mintegy akadályként lassítják a jégveszteség ütemét.
Ez azért lényeges, mert ha Kelet-Antarktisz teljesen elolvadna, a tengerszint akár 52 métert is emelkedhetne.
A kutatók úgy vélik, hogy ha a most felfedezett síkság hatásait is beépítik a modellekbe, pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan reagálhat a kelet-antarktiszi jégtakaró a felmelegedésre, és ez miként befolyásolhatja a globális tengerszintet. Erről szól az a tanulmány is, amely a Nature Geoscience című tudományos folyóiratban jelent meg.
A Naprendszer egyik legtitokzatosabb helye
Dr. Paxman hangsúlyozta, hogy a jégtakaró a várakozásokkal ellentétben nem pusztította el, hanem megőrizte ezt a síkságot, amely több mint 30 millió éve változatlan.
Amikor megvizsgáltuk a jég alatti domborzatot, ezek a lapos területek szinte mindenhol feltűntek, ahová csak néztünk”
– mondta.
A kutatók szeretnék pontosabban megérteni, hogyan befolyásolták ezek a sík területek a jég viselkedését a korábbi, melegebb időszakokban. Ehhez a jeget is át kell fúrniuk, hogy kőzetmintákat vehessenek a mélyből. Az eredmények alapján jobban előrejelezhető lesz, hogyan olvadhat és mozdulhat el a jég a jövőben a felmelegedés hatására.
