„Erdőfürdő” másképp, aszály idején – Víz a tájban, végre a gyakorlatban is

Hőség és aszály idején különösen üdítő egy erdő látványa, aminek az alján 30 centiméteres víz tocsog, és kellemes hűvös fogadja az ide érkezőt. Az üde facsemeték panorámája mindenki szívét megdobogtatja. Az ország északkeleti részében, a Beregben, a Kőris-erdő területén most ebben a látványban lehet részünk. De hogyan lehetséges ez most, amikor egymás után jelennek meg a hírek a nagyfokú szárazságról, és esőnek se híre, se hamva? A WWF Magyarország partnereivel közösen kicsiben modellezi azt, amit később országos szinten lehetne alkalmazni annak érdekében, hogy csökkentsük az évről évre súlyosbodó vízhiányt hazánkban. Ehhez azonban a zöld szervezetek és a vízügyi kezelők együttműködése mellett a gazdálkodók nyitottságát ösztönző agrártámogatások megjelenése különösen fontos feltétel.

Még csak június közepe, de az ország nagy részén már nagyfokú vagy súlyos aszály van. A rendkívül száraz télen a talaj víztartalékai nem tudtak feltöltődni, és ezen a hűvösebb tavasz sem segített. Június elején hirtelen beköszöntött a meleg, mindezek következtében pedig kiégnek a gyepek, a növények szenvednek a szárazságtól – a termőföldeken, az erdőkben és a kiskertekben egyaránt.

A gazdálkodók önkéntes felajánlása alapján, ahol műszakilag lehetséges, megoldható lenne a vizek megtartása az aszály hatásainak mérséklésére. 
Fotó: Bicsák Boglárka / WWF Magyarország

A gazdálkodók és a döntéshozók különböző módokon igyekeznek alkalmazkodni a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekhez. Az egyik ilyen módszer, hogy az aszály enyhítése érdekében hazánkban több helyen vizet emelnek ki a Tiszából, és azt a csatornákba vezetik. Van egy ilyen helyszín a  Beregben, Magyarország északkeleti szélén is, ám itt már nem csak a csatornákba jut víz. A WWF Magyarország és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) együttműködésében ideiglenes, homokzsákos duzzasztással vizet juttatnak a Gulács és Tarpa között elhelyezkedő Kőris-erdőbe is.

Ezzel a megoldással a Kőris-erdő mintegy 300 hektáros területének egy része kap vízutánpótlást több héten keresztül. Nagyjából 25 hektár vízfelület jöhet létre az erdőben, ami eddig példa nélküli eredmény itt. A nyáron folytatott, szivattyús vízkivétel egyértelműen kényszermegoldás: a vizet a folyón érkező árhullámból tervezték kivezetni, de ezek idén elmaradtak. „A mostani vízkiemelés lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek teszteljék, milyen hatásai vannak a vízborításnak ezen a mintaterületen. Az itt megszerzett tapasztalatok hasznosak lesznek ahhoz, hogy a jövőben egyre gyakrabban és több területen lehessen a tájba vizet juttatni” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.

Ez az erdőterület fellélegezhet: az elárasztás pótolja a csapadékhiányt, mérsékli a szárazodó klíma hatását. A fák a víz szűkösségétől és a hőhullámoktól is egyre inkább szenvednek, a legyengült növényeket pedig a kórokozók könnyebben megtámadják, ami az erdők természetes felújulását is veszélyezteti. Az ország számos területén egyre nehezebb az új erdőtelepítéseket életben tartani. A beregi Kőris-erdőben az elmúlt év jó makktermését most a területet elárasztva „öntözik meg”, ami az újulat sikeres növekedését segítheti.

Ez a vízkivezetés jó példája az érintett szereplők együttműködésének is. A WWF Magyarország Tisza programjának mintaterülete a Bereg, ahol minél több területet szeretne bevonni a vízpótlásba. A FETIVIZIG megfelelő partner ebben a munkában: a most megvalósított területi elárasztás kivitelezése és üzemeltetése illeszkedik a „Vizet a tájba!” program célkitűzéseihez is. A mostani vízpótlás nem valósulhatott volna meg, ha a Kőris-erdő tulajdonosai nem járulnak ehhez hozzá. A magántulajdonosok, köztük egy tarpai erdőbirtokossági társulat és a Nyírerdő Zrt. támogató hozzáállásukkal jó példát mutatnak más gazdálkodóknak. A vízpótlási beavatkozások finanszírozását a MERLIN, valamint a Partnerség az Élő Dunáért projektek biztosították.

Mi a következő lépés? A gazdálkodók önkéntes felajánlása alapján, ahol műszakilag lehetséges, megoldható lenne a vizek megtartása az aszály hatásainak mérséklésére. A gazdálkodók ösztönzéséhez azonban nélkülözhetetlenek a kedvező agrártámogatások, ezért lényeges, hogy az Agrárminisztérium mihamarabb döntsön ezekről. 

 

A földhasználat-váltás elengedhetetlen feltétele a sikernek, és közel sem lehetetlen. Még több gazdálkodót tehetnének „vízbaráttá” a Vízprémium vagy a Vízvédelmi célú, nem termelő beruházások nevű konstrukciók. Ezeket a lehetőségeket nem csak a Beregben, de országszerte sok gazdálkodó várja. 

 

Ha nem csupán beszélni akarunk a klímaalkalmazkodásról, akkor mezőgazdasági területeink néhány százalékát a vízmegtartás és az állandó növényborítás növelésének szolgálatába kell állítanunk. Az átállást pedig ezekkel az újfajta támogatási formákkal tudnánk segíteni.

(Forrás: WWF Magyarország: https://wwf.hu/)