Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy friss amerikai kutatás szerint azok a felnőttek, akik heti rendszerességgel riadnak fel a rémálmok miatt, csaknem háromszor nagyobb eséllyel halnak meg idő előtt. A tudósok arra jutottak, hogy a korai halál kockázata ebben az esetben olyan magas, mintha valaki erősen dohányozna.

Fotó: VIKTORIA BANK / TT NEWS AGENCY
A vizsgálat négy nagy amerikai adatbázis adatait vonta össze, és több mint négyezer, 26 és 74 év közötti ember életét követte nyomon. A kutatás elején minden résztvevőnél felmérték a rémálmok gyakoriságát. Ezt követően a szakemberek 18 éven át figyelték, hányan halnak meg idő előtt - a vizsgált időszak végére összesen 227-en hunytak el.
A gyakori rémálmokkal küzdők körében a korai halál kockázata majdnem háromszorosára nőtt.
A jelenség még akkor is kimutatható volt, ha figyelembe vették az életkort, nemet, mentális állapotot, dohányzást és a testsúlyt.
A korai halál valódi oka: a gyakori rémálmokkal küzdők sejtjei idősebbek
A kutatók az úgynevezett epigenetikus órákat is elemezték, amelyek a DNS kémiai jelölései alapján mérik a sejtek valódi korát. A gyakran rosszat álmodók biológiai kora mindhárom vizsgált mérőszám alapján magasabbnak bizonyult a tényleges életkoruknál. Ez a gyorsabb sejtszintű öregedés a rémálmok és a korai halálozás közötti összefüggés közel 40%-át magyarázhatja.
A jelek szerint tehát a rossz álmokat okozó tényezők felpörgethetik a test elhasználódását.
A stressz, ami belülről rombol: ezért halunk meg korán a rémálmok miatt
A rémálmok a REM alvási fázis alatt jelentkeznek. Ebben a szakaszban a test mozdulatlan, de az agy fokozott aktivitást mutat. Ilyenkor a stresszhormonok, például az adrenalin és a kortizol szintje az ébrenléti ijedtséghez hasonlóan megemelkedik. Ha a rémálmok éjszakáról éjszakára ismétlődnek, a szervezet nappal is részben készültségi állapotban maradhat. Ez tartós gyulladáshoz, magas vérnyomáshoz és a kromoszómák védősapkáinak gyorsabb kopásához vezethet, ami tovább gyorsítja az öregedést.
Ráadásul a rémálmok miatti hirtelen felriadás megszakítja a mélyalvást, amikor a test valóban regenerálódna, és a sejtek eltakarítanák a felhalmozódott „hulladékot”.
A stressz és a rossz alvás így kéz a kézben járva pusztító párost alkot.
Az agy figyelmeztethet a bajra
A tudósok már korábban is megfigyelték, hogy akik hetente rémálmokat tapasztalnak, azoknál később nagyobb eséllyel alakul ki korai demencia vagy Parkinson-kór. Úgy tűnik, az álmokat irányító agyterületek részben ugyanazok, amelyeket ezek a betegségek is érintenek. Így a gyakori rémálmok akár a kognitív romlás korai figyelmeztető jeleiként is értelmezhetők.

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / R3F
A rémálmok gyakoribbak, mint hinnénk
A rémálmok meglepően gyakoriak a lakosság körében. A felnőttek mintegy 5%-a hetente, további 12,5%-uk pedig havonta él át rossz álmokat. Mivel ezek gyakoriak és kezelhetők, a szakértők szerint a rémálmok megelőzése közegészségügyi szempontból is fontos cél lehet.
- A kognitív viselkedésterápia,
- a képzelet fejlesztésén alapuló technikák,
- valamint a nyugodt, hűvös, sötét hálószoba mind csökkenthetik a rémálmok számát.
A kutatás korlátai
A kutatóknak ugyanakkor vannak fenntartásaik is. A vizsgálat az emberek saját szubjektív beszámolóin alapult, így nehéz pontosan elválasztani a kellemetlen álmot a valódi rémálomtól. Ráadásul a résztvevők többsége fehér amerikai volt, így nem biztos, hogy az eredmények minden népcsoportra igazak. A biológiai kort csak egyszer mérték, így azt sem tudni, vajon a rémálmok kezelése lassítaná-e a „órát”. Ennek ellenére a tanulmány hosszú ideig követte a résztvevőket, valamint hivatalos halálozási adatokkal dolgozott, ami növeli a megbízhatóságát.
Ha más kutatások is megerősítik az összefüggést, könnyen lehet, hogy a jövőben az orvosok a vérnyomás és a koleszterin mellett a rémálmokra is rákérdeznek majd. A rossz álmokat csökkentő terápiák ugyanis olcsók, biztonságosak és már most is elérhetők – így akár évekkel is meghosszabbíthatják az életet, miközben nyugodtabb éjszakákat biztosítanak.