Sorsdöntő nyom a Marson: ez mindent megváltoztat

Miért lakatlan és halott a Mars, miközben a Földön minden adott volt az élet megjelenéséhez? A marsi élet kutatása újabb fordulóponthoz ért: a NASA egyik rovere most olyan ásványokra bukkant, amelyek sokat elárulhatnak a bolygó tragikus történetéről.

A tudomány egyik legizgalmasabb kérdése, vajon volt-e valaha élet a Marson. Ha alaposabban szemügyre vesszük a bolygót, szinte minden adott, ami a marsi élet kialakulásához szükséges: megfelelő légkör, ásványi összetétel és elegendő napsugárzás. Egy lényeges tényező azonban hiányzik: a folyékony víz. Pedig korábbi kutatások már kimutatták, hogy a vörös bolygón egykor tavak és folyók voltak, ezek kiszáradt medrei ma is láthatók. Jelenleg több marsjáró is azt vizsgálja, lehettek-e valaha élőlények a Marson, amikor több millió évvel ezelőtt a klímája még enyhébb és nedvesebb volt.

A marsi élet kérdése régóta izgatja a tudományos közösséget.
Fotó: Science Photo Library via AFP

Marsi élet: mit árulnak el a vörös bolygó karbonátos kőzetei?

A NASA Curiosity marsjárója idén fontos felfedezést tett: karbonátokban gazdag kőzeteket talált. Ezek a karbonátok szivacsként viselkednek, megkötik a légkör szén-dioxidját, és a kőzetekbe zárják. A Nature folyóirat friss tanulmánya épp azt vizsgálta, miként befolyásolhatta ez a folyamat a Mars klímáját. 

• A kutatók szerint a karbonátok jelenléte arra utal, hogy a Mars légköre egykor szén-dioxidban bővelkedett, mégsem alakult ki stabil klímaciklus.

Edwin Kite, a tanulmány vezető szerzője, a Chicagói Egyetem bolygókutatója kiemelte: időnként voltak a bolygón kedvezőbb időszakok, amikor egyes régiókban rövid ideig folyékony víz is előfordulhatott. Ezek azonban inkább ritka „oázisok” voltak, nem pedig a Mars megszokott állapotát tükrözték.

A Földön a vulkánkitörések időről időre visszajuttatják a légkörbe a kőzetekbe zárt szén-dioxidot, így hosszú távon fennmarad a hőmérsékleti egyensúly, és a folyók, tengerek, óceánok állandóan jelen lehetnek. 

A Marson viszont jóval gyengébb volt a vulkáni aktivitás, ezért a szén-dioxid a karbonátos kőzetekben rekedt, nem jutott vissza a légkörbe, ami a bolygó fokozatos lehűléséhez vezetett.

A modellek szerint a rövid, néhány százezer éves melegebb időszakokat akár több százmillió éves hideg, száraz periódusok követték, ami túl hosszú volt ahhoz, hogy tartós élet alakuljon ki.

Verseny a marsi kőzetekért

Kite szerint ma is lehet folyékony víz a Mars mélyebb rétegeiben, de ezt eddig nem sikerült bizonyítani. A NASA Perseverance marsjárója, amely 2021-ben egy ősi folyódelta közelében szállt le, szintén karbonátokra utaló nyomokat talált egy kiszáradt tóparton.

A kutatók abban reménykednek, hogy további hasonló leletek még pontosabb képet adnak a Mars múltjáról. 

A legnagyobb előrelépést az jelentené, ha a roverek visszahoznák a gyűjtött kőzetmintákat a Földre.

Ezért óriási verseny alakult ki az Egyesült Államok és Kína között, hiszen a következő évtizedekben mindkét ország szeretne marsi mintákat elemezni.

Mit taníthat nekünk a Mars a földi élet különlegességéről?

A tudósokat leginkább az foglalkoztatja, mennyire gyakoriak a Földhöz hasonló, életre alkalmas bolygók. Az 1990-es évek óta csaknem hatezer exobolygót fedeztek fel, ám ezek túl messze vannak ahhoz, hogy közvetlenül megvizsgáljuk őket. Csak a Föld és a Mars szolgál valódi kőzetmintákkal, amelyekből következtetni lehet egy bolygó éghajlati történetére és arra, képes volt-e életet fenntartani.

Ha egyszer bebizonyosodna, hogy a Mars nedves időszakaiban sem alakult ki még a legegyszerűbb élet sem, az azt mutatná, hogy az élet megjelenése korántsem magától értetődő. Viszont ha akár apró fosszíliákat is találnának, az alapjaiban változtatná meg a bolygók lakhatóságáról alkotott képünket.