A kutatók szerint a vulkánkitöréseket rendszerint fokozódó szeizmikus aktivitás előzi meg, mivel a föld alatt folyamatosan növekszik a nyomás. Ezek a kisebb rengések meggyengíthetik a magmakamrát fedő kőzetréteget, így a magma könnyebben utat találhat a felszín felé. A geológusok a gázkibocsátás hirtelen megugrását is észlelték, ami újabb aggasztó jel, és a szupervulkán ébredezését mutatja.
Az olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) adatai szerint a Flegrei-mezőkből naponta 4000–5000 tonna szén-dioxid tör a felszínre, ami jelentős növekedést jelent az eddigi értékekhez képest. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a magma a felszín felé nyomul, tovább fokozva a belső nyomást.
Az INGV mérései alapján a magma jelen pillanatban mindössze néhány kilométerre van csak a felszíntől. Amennyiben a nyomás tovább emelkedik, a rengeteg kisebb rengés és az intenzív gázkibocsátás miatt akár minimális előjelek mellett is bekövetkezhet a kitörés.
Christopher R. J. Kilburn, az INGV vezető vulkanológusa hangsúlyozta:
Kulcsfontosságú különbséget tenni a magma mozgása miatt felszabaduló gázok és a kőzetek természetes reakciójából származó gázkibocsátás között.
A szupervulkán több mint négymillió emberre jelent közvetlen veszélyt a nápolyi agglomerációban.
Egy esetleges kitörés során lávafolyamok, hamufelhő és forró gázok pusztíthatják el az épületeket; az infrastruktúra megsemmisülhet, ami súlyos káoszhoz vezethet.
Főleg Nápoly városa és a környező települések, például Pozzuoli vannak veszélyben, amelyek közvetlenül a Flegrei-mezők közelében fekszenek.
Egy friss tanulmány kimutatta: a Solfatara-kráterből távozó szén-dioxid körülbelül 80 százaléka közvetlenül a felszín alatti magmából származik. Ez arra utal, hogy a magma már most jelentős mennyiségű gázt bocsát ki, ami egyértelmű jele annak, hogy a felszín felé közeledik. A fennmaradó 20 százalék a forró anyag és a kőzetek természetes reakciójából szabadul fel, ám ez önmagában még nem feltétlenül jelez közvetlen kitörési veszélyt.
A kutatók folyamatosan nyomon követik a gázkibocsátást, a talajemelkedést és a kisebb rengéseket, mivel ezek együttesen a jövőbeli kitörés legfontosabb előjelei lehetnek. Ahogy a magma egyre feljebb nyomul, egyre több gáz szabadul fel, ami tovább növeli a nyomást a vulkán belsejében. Ha a nyomás átlépi a kőzetek teherbíró képességét, repedések alakulhatnak ki, amelyek végül kitöréshez vezethetnek.
A tudósok szerint nem lehet pontosan megjósolni, mikor következik be a következő kitörés, de a legutóbbi aktivitás alapján ez akár a közeljövőben is megvalósulhat.
2005 óta a terület felszíne folyamatosan emelkedik és süllyed az úgynevezett bradiszeizmikus tevékenység hatására. Ez a folyamat akkor jelentkezik, amikor a felszín alatt felgyülemlő magma és gáz felfelé nyomja, majd ismét visszaengedi a földet. Pozzuoli városában például a talaj a jelenlegi fázisban már mintegy 1,4 métert emelkedett.
A legfrissebb elemzések szerint a kéreg hamarosan elkezdhet repedezni, ez a változás pedig gyakran a vulkánkitörések közvetlen előzménye.
A geológiai változások nyomán 2012-ben a riasztási szintet zöldről sárgára emelték, ami fokozott aktivitást jelez.
A szupervulkán nem csak a helyiekre jelent veszélyt. Körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt a tűzhányó kitörése jelentős éghajlatváltozást idézett elő. Ha napjainkban hasonló erejű kitörés történne, annak következményei messze túlnyúlnának Olaszország határain.
A vulkáni hamufelhő Európa nagy részét beborítaná,
A vulkáni gázok elzárhatják a napfényt, ami évekig tartó globális lehűlést és kiszámíthatatlan időjárást idézhet elő.
A Flegrei-mezők (olaszul Campi Flegrei) neve magyarul annyit jelent: „égő mezők”. Ez a hatalmas vulkáni kaldera egy óriási kitörés következtében jött létre, amikor a magmakamra fölötti talaj beszakadt. A vulkán utoljára 1538-ban tört ki. Bár ritkán mutat aktivitást, néhány ezer évente előfordulnak hatalmas kitörések, az elmúlt évtizedek vészjósló geológiai folyamatai pedig fokozzák a szakértők aggodalmait.