Tudja, mikor volt az első? Ez az augusztus 20-i tűzijáték lehengerlő története

Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb állami és vallási ünnepe, amely az államalapító Szent István király emlékét idézi. A naphoz évszázadok óta ünnepségek, szertartások és látványos programok kapcsolódnak, közülük is a legnépszerűbb a főváros egét beragyogó augusztus 20-i tűzijáték. Ez a látványosság mára szinte egybeforrt a nemzeti ünneppel, de a történelem során számos alkalommal elmaradt – nem egyszer tragikus balesetek, máskor politikai döntések vagy világjárvány miatt.

Az ünnepnap eredete 1083-ig nyúlik vissza, amikor augusztus 20-án szentté avatták István királyt. A katolikus egyház már évszázadok óta kiemelt napként tisztelte, Mária Terézia a hívek számára munkamentes nappá tette, majd 1891-ben I. Ferenc József uralkodása alatt a magyar országgyűlés hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánította. Modern értelemben vett ünneppé azonban csak a 19. században vált: 1829-ből maradt fenn az első feljegyzés augusztus 20-i tűzijátékról, majd 1835-ben a Városligetben rendeztek hasonló látványosságot - írja a sassy.hu.

Az augusztus 20-i tűzijáték mára Magyarország nemzeti ünnepének elmaradhatatlan része, amely Szent István király emlékét idézi.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Botrányok és felrobbant pirotechnikai eszközök is hiúsítottak meg már augusztus 20-i tűzijátékot

A szabadságharc leverése után hosszú ideig nem volt lehetőség nagyszabású ünneplésekre, így csak 1860-ban tartottak ismét tűzijátékot, ám az botrányba fulladt: a szervezők rakétákkal szerették volna bemutatni Szigetvár ostromát, de biztonsági okokból lefújták a produkciót. 

A feldühödött tömeg randalírozni kezdett, sőt a tűzmestereket is megtámadta.

A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep új, nemzeti tartalommal egészült ki. A megcsonkított ország számára augusztus 20. lehetőséget adott a történelmi Magyarország emlékének felidézésére, és az ünneplés kibővült tisztavatással, őrségváltással, a néphagyományok ápolásával, 

valamint 1927-től minden évben tűzijátékkal.

A többnapos látványosságok ezreket vonzottak Budapestre, és a Szent István-nap a magyarság egyetemes ünnepévé vált, amelyet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl és a kivándorolt magyar közösségek is megültek. Az 1938-as, Szent István halálának 900. évfordulóján tartott székesfehérvári országgyűlés törvényben is rögzítette a király emlékének megörökítését.

A II. világháború azonban megszakította ezt a hagyományt. 

1941-ben tragikus baleset történt: a Kioszk étteremben tárolt pirotechnikai anyag felrobbant, az épület teljesen leégett, és a tűzijáték elmaradt. A háborús évek alatt többé nem rendeztek hasonló eseményt.

A kommunista hatalom és az augusztus 20-i tűzijáték viszonya

1947-ben ugyan még hatalmas, félmilliós tömeg vett részt a Szent Jobb-körmeneten Mindszenty József bíboros vezetésével, ám a következő évben – más források szerint 1950-ben – a Rákosi-rendszer ezt is betiltotta. Bár a munkaszüneti napot nem törölték el, az ünnep tartalmát teljesen átalakították: 

• előbb az „új kenyér ünnepének” nevezték, 
• majd 1949-ben ehhez a naphoz kötötték az új szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését is.

A következő évtől augusztus 20. már hivatalosan is a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé vált.

Az ötvenes években a hagyományos programokat fokozatosan felváltotta a szocialista jelleg: tisztavatást tartottak a Honvéd Kossuth Akadémia növendékeivel, a közönséget kultúrműsorok, díszelőadások és bábszínházak szórakoztatták, a sajtó pedig inkább sztahanovistákról és termelési versenyekről számolt be. A tűzijátékot 1954-ben áttették április 4-re, a helyszínt pedig a Gellért-szobortól a Citadellára helyezték át. 

Az 1956-os forradalom után minden pirotechnikai eszközt betiltottak, így a tűzijáték is hosszú évekre eltűnt a nemzeti ünnep programjából.

1966 óta csak egyszer maradt el augusztus 20-i tűzijáték

A Kádár-korszakban azonban ismét szórakoztató jelleget kapott a rendezvénysorozat. Ekkor indultak a vízi és légi parádék, ahol a hadsereg, a légierő és a Mahart hajói vonultak fel a Duna felett és a Duna vizén. 1966-ban újraindult a tűzijáték is, amelyhez ugyanettől az évtől kezdve kapcsolódik a Debreceni Virágkarnevál, majd a nyolcvanas évektől a mesterségek ünnepe a budai Várban.

Az azóta eltelt évtizedekben a budapesti augusztus 20-i tűzijáték már nemcsak a magyarok, hanem külföldi turisták számára is hatalmas vonzerőt jelent.

Több százezres tömeg gyűlik össze a Duna partján, hogy élőben lássa a rakéták fényjátékát. A hagyományt legutóbb 2020-ban szakította meg a koronavírus-járvány, amely miatt világszerte számos más látványos eseményt is töröltek.