Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA forró nyarak és hőhullámok az agyunkat is alaposan próbára teszik. Egyre több a bizonyíték, hogy az extrém hőség nemcsak a neurológiai betegek, hanem az egészséges emberek elméjét is fenyegeti.
A klímaváltozás egyik kellemetlen velejárója, hogy a világ egyre melegebbé válik, a hőhullámok pedig gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek lesznek, mint korábban. Eddig főként az extrém hőség szívre gyakorolt hatását vizsgálták, de ma már egyre több kutatás foglalkozik azzal is, hogyan befolyásolja a forróság az agy működését. A tudósok szerint ezek a változások már most is érezhetőek, és a következő évtizedekben tovább erősödnek – olvasható a BBC cikkében.
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO
Az extrém hőség a betegeket és az egészségeseket egyaránt sújtja
Jake még csak öt hónapos volt, amikor elszenvedte első epilepsziás rohamát. Azóta minden nyáron, a meleg, párás napokon újra jelentkeznek a tünetek. Az orvosok Dravet-szindrómát állapítottak meg nála – ez egy ritka, de súlyos idegrendszeri betegség, amely különösen érzékeny a hőmérséklet-ingadozásra. Édesanyja szerint a nyári forróság minden évben újabb rohamokat hoz – és Jake nincs ezzel egyedül. Az eset jól mutatja, hogy a nagy hőség különösen veszélyes az idegrendszeri betegségekkel élőkre.
A kutatók szerint azonban az extrém meleg hosszú távon bárkire hatással lehet.
Az agy túlmelegszik
Az agy az egyik legérzékenyebb szervünk. Miközben gondolkodunk, döntéseket hozunk vagy emlékezünk, folyamatosan hőt termel. Normál körülmények között a szervezet vérkeringéssel hűti az agyat, de extrém melegben ez a hűtőmechanizmus túlterhelődhet. Az idegsejtek és a közöttük zajló kommunikáció hőmérséklet-függő.
Ha az agy túlmelegszik,
- az memóriazavarhoz,
- figyelemcsökkenéshez,
- ingerlékenységhez,
- sőt, mentális összeomláshoz is vezethet.
A döntéshozatal romlik, nő a kockázatvállalás, és előtérbe kerülhet az agresszió, a szorongás vagy a depresszió.
„Az extrém hőség felborítja az agy működését, mintha egy órában a fogaskerekek már nem passzolnának egymáshoz.” - fogalmazott Sanjay Sisodiya, a University College London kutatója, aki az éghajlatváltozás neurológiai hatásait vizsgálja.
Több roham, gyakoribb stroke
A hőség nemcsak általános szellemi fáradtságot okoz, hanem rontja az idegrendszeri betegséggel élők állapotát is. Epilepsziában gyakoribbá válnak a rohamok, szklerózis multiplex esetén nehezebb a testhőmérséklet szabályozása. A demens betegek gyakran nem veszik észre, hogy túlmelegedtek, vagy elfelejtenek inni, árnyékba húzódni.
Stroke esetén a helyzet még súlyosabb: egy kutatás szerint a legmelegebb napokon ezer stroke-ból kettőt közvetlenül a hőség vált ki.
Ez évente akár 10 ezer plusz halálesetet is jelenthet. A forróság ráadásul az alvást is megzavarja, ami tovább terheli az idegrendszert.
Az extrém hőség a magzatokat is károsítja
A várandós nők és a magzatok is sérülékenyek a klímaváltozás miatt. Egy átfogó kutatás szerint a hőhullámok 26%-kal növelik a koraszülések esélyét, ami a csecsemők idegrendszeri fejlődését is károsíthatja. Az extrém hőség tehát már az élet korai szakaszában is nyomot hagyhat az agyban.
A nagy meleg az ún. vér-agy gátat is gyengíti. Ez a védőfal normál esetben megakadályozza, hogy baktériumok, vírusok vagy méreganyagok jussanak be az agyszövetbe.
De ha a gát áteresztőbbé válik, nő a fertőzések és a gyulladások kockázata is.
A szúnyogok terjedése is új veszélyt hoz. A Zika-, a chikungunya- és a dengue-vírus olyan idegrendszeri tüneteket okozhatnak, amelyek korábban csak a trópusokon voltak jellemzők. Ezek ma már Európában is megjelenhetnek.
A gének jelentősége
Egyénenként változik, ki mennyire érzékeny a hőre. A kutatók szerint a genetikai háttér is befolyásolhatja az agy túlmelegedésének kockázatát. Bizonyos öröklött hajlamok csak akkor aktiválódnak, ha elég erős környezeti stressz ér minket. Ilyen például az extrém hőség.
Amit most csak a neurológiai betegeknél látunk, az a jövőben egészséges embereknél is előfordulhat”
– figyelmeztet Sisodiya.
A megelőzéshez elengedhetetlen a kockázatok felismerése. A korai figyelmeztető rendszerek, a hőség miatti munkakiesést pótló biztosítások vagy az alacsony jövedelműek támogatása mind segíthetnek mérsékelni a mentális terheket, állítják a szakértők.
