A bomba, ami megváltoztatta a világot

1945. augusztus 6-án reggel 8:15-kor a világtörténelem új szakaszához ért, amely során kiderült, az emberiség maga képes eltüntetni a civilizációt a Föld színéről. Amikor az amerikai Enola Gay bombázó atombombát dobott Hirosimára, a város 90%-a megsemmisült és 90 ezren vesztették életüket a nukleáris tűzben. Most egy új, kétrészes dokumentumfilm amerikai, japán, szovjet, kínai és ausztrál, eddig nem publikált archív felvételek segítségével tár fel olyan tényeket, amelyek a mai napig vitákat gerjesztenek – itthon a Viasat History történelmi csatorna Hirosima: A színfalak mögött címmel sugározza, augusztus 9-én és 16-án 18:40-kor.

1. Ez nem csak egy bomba volt – hanem verseny

Mielőtt a Little Boy megszületett volna, a tudományos világ őrült atomfegyverkezési versenybe kezdett. A németek elsőként hasították az urán atommagját 1938-ban, de antiszemitizmus miatt a legnagyobb elméket – például Einsteint, Szilárdot és Tellert – elűzték az országból. A brit hírszerzés segítségével az amerikaiak átvették a náci projektet, és elindították a Manhattan-tervet: a hatalmas, titkos vállalkozást, amely dollármilliárdokat és emberek ezreit mozgósította.

 

2. A Manhattan-terv a tudomány diadala volt, vagy egy rémálom kezdete?

Amikor Oppenheimer szemtanúja volt az első bombatesztnek, ezt mondta: „Most halálosztó lettem, a világok pusztítója.” A projekten dolgozók tudták, hogy nemcsak egy egyszerű fegyvert hoznak létre: olyasmit építettek, ami örökre megváltoztatja az erőviszonyokat – és a lelkiismeretet is.

1945. augusztus 6-án reggel 8:15-kor a világtörténelem új szakaszához ért.  Amikor az amerikai Enola Gay bombázó atombombát dobott Hirosimára, a város 90%-a megsemmisült és 90 ezren vesztették életüket a nukleáris tűzben.
Fotó: Viasat World

 

 

3. Miért épp Hirosima?

Hirosima egy közepes méretű város volt, ipari és katonai központként funkcionált. Nem véletlenül választották: figyelmeztetésnek szánták. A célpontok listáján volt még Kiotó, amit Stimson hadügyminiszter személyes és morális okok miatt törölt onnan. Tiszteletben tartották a város kulturális és vallási jelentőségét. “I don’t want Kyoto bombed” – jelentette ki.

 

4. A bombázás nem a véget jelentette – hanem egy rettegés kezdetét

1945 után a világ nem lett biztonságosabb, csak óvatosabb. 1949-ben a Szovjetunió is elkészítette a saját atombombáját. Kitört a hidegháború, ám a hasonló módon megélt rettegés szerencsére távol tartotta a globális nukleáris konfliktust.

 

 

5. Megtörténhet újra egy ilyen tragédia?

Einstein szerint, ha a technológiai fejlődés gátlástalan emberek kezébe kerül, az olyan, mintha egy fejszét adnánk egy bűnöző kezébe. Ahogy a film is figyelmeztet: jelenleg is zajlanak háborúk, fenyegetnek rakéták, fejlesztenek nukleáris képességeket. Hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát, erre is keres választ a Hirosima: A színfalak mögött kétrészes dokumentumfilm augusztus 9-én és 16-án.

(Forrás: Viasat World)