Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA bélrendszerünkben található mikrobák világa, más néven a bélflóra, egy rendkívül összetett ökoszisztéma, amely trillió baktériumból, gombából és egyéb mikroorganizmusból áll. A bélflóra minősége és összetétele közvetlen hatással van az immunrendszerünkre, valamint meglepő módon a mentális egészségünkre is. A mikrobiom diéta hozzájárul a bélflóra egészségéhez.
A mikrobiom diéta egy olyan táplálkozási megközelítés, amely kifejezetten a bélflóra egészségének helyreállítására és fenntartására összpontosít. Ez nem csupán egy rövid távú diéta, hanem inkább egy hosszú távú életmódváltás, amely táplálja és egyensúlyban tartja a bélrendszerünkben élő mikrobákat.
Fotó: THOM LEACH / SCIENCE PHOTO LIBRA / TLE
A mikrobiom diéta alapelvei
A mikrobiom diéta alapelvei közé tartozik a feldolgozott élelmiszerek, a finomított cukrok és a mesterséges adalékanyagok csökkentése, valamint a rostban gazdag, természetes ételek előnyben részesítése.
A mikrobiom diéta során különösen fontos szerepet kapnak a prebiotikumok és probiotikumok. A prebiotikumok olyan élelmiszerek vagy összetevők, amelyek táplálják a bélben élő jótékony baktériumokat.
Ide tartoznak a különféle rostok, amelyeket megtalálhatunk a hagymafélékben, articsókában, banánban, zabban és hüvelyesekben. A probiotikumok ezzel szemben élő mikroorganizmusok, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a bélflóra sokszínűségéhez és egyensúlyához.
Probiotikumokban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a fermentált ételek, mint a kefir, joghurt, savanyú káposzta, kimchi és kombucha. A mikrobiom diéta követésével nem csak a bélflóránk egészségét támogatjuk, hanem közvetetten az immunrendszerünk és mentális egészségünk is javíthatjuk.
A bél-agy tengely
Az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb tudományos felfedezése a bél és az agy közötti rendkívül összetett kapcsolat feltárása. Ezt a kapcsolatrendszert bél-agy tengelynek nevezzük, amely a bolygóidegen (vagus ideg) keresztül, valamint különböző neurotranszmitterek és hormonok segítségével működik. Meglepő módon, a bélflóránk aktívan részt vesz ebben a kommunikációban, befolyásolva hangulatunkat és mentális állapotunkat.
A bélben élő mikrobák ugyanis képesek olyan vegyületeket termelni, amelyek közvetlenül hatnak az agyműködésre.
Például a bélbaktériumok szerotonint, dopamint és GABA-t (gamma-aminovajsav) termelnek – ezek mind olyan neurotranszmitterek, amelyek befolyásolják a hangulatot, a szorongást és az általános mentális jólétet. Figyelemreméltó, hogy a szervezetünkben található szerotonin körülbelül 90%-a a bélrendszerben termelődik, nem pedig az agyban!
Ez megmagyarázza, miért van olyan erős összefüggés a bélproblémák és a mentális egészségi állapotok, mint a szorongás vagy a depresszió között. A legújabb kutatások szerint a probiotikumokkal történő bélflóra támogatás sok esetben javulást eredményezhet a hangulatzavarok kezelésében is, ami új távlatokat nyit a mentális egészség megközelítésében.
Fotó: MARK BELAN/ARTSCI STUDIOS/SCIENC / MB1
Gyakorlati tanácsok a bélflóra egészségének fenntartásához
Az egészséges bélflóra kialakítása és fenntartása nem csupán elméleti kérdés, hanem napi gyakorlatokkal is támogatható folyamat.
Először is, törekedni kell a változatos, növényi alapú étrendre.
A kutatások azt mutatják, hogy a több mint 30 különféle növényi élelmiszert fogyasztó emberek bélflórája jelentősen gazdagabb és ellenállóbb. Ebbe beletartoznak a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, diófélék, magvak és teljes kiőrlésű gabonák is.
Másodszor, érdemes rendszeresen fogyasztani prebiotikumokban és probiotikumokban gazdag ételeket. A prebiotikumok a hasznos bélbaktériumok „táplálékai", míg a probiotikumok maguk a jótékony baktériumok. A két típus együttes fogyasztása – amit szinbiotikumnak nevezünk – különösen hatékony lehet.
Harmadrészt, csökkenteni kell a bélflórát károsító tényezőket, mint például a túlzott alkoholfogyasztást, a feldolgozott élelmiszereket és az indokolatlan antibiotikum-használatot.
Végül pedig nem szabad megfeledkezni a stresszkezelés fontosságáról sem, hiszen a krónikus stressz negatívan befolyásolja a bélflóra összetételét és így közvetetten az immunrendszer működését és a hangulatot is.
A rendszeres testmozgás, meditáció vagy jóga gyakorlása mind hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez és ezáltal a bélflóra egészségének fenntartásához.
Személyre szabott mikrobiom terápiák
A mikrobiomkutatás gyorsan fejlődő területe izgalmas lehetőségeket kínál a jövőre nézve. A tudósok már dolgoznak olyan személyre szabott terápiákon, amelyek az egyéni bélflóra összetételéhez igazodnak. Ezek a kezelések nem csak a bélrendszeri problémákra, hanem potenciálisan olyan állapotokra is megoldást kínálhatnak, mint a depresszió, szorongás, vagy különböző autoimmun betegségek.
A székletmikrobióta transzplantáció már ma is alkalmazott terápia bizonyos súlyos bélinfekciók kezelésére, de a jövőben sokkal szélesebb körben alkalmazhatják majd.
Emellett a kutatók olyan speciális probiotikus törzseket is fejlesztenek, amelyek célzottan kezelhetnek bizonyos betegségeket vagy állapotokat.
A mikrobiom alapú diagnosztika szintén ígéretes terület – a bélflóra összetételének elemzésével előre jelezhetők lehetnek bizonyos betegségek, még a tünetek megjelenése előtt. Mindez egy új korszakot nyithat az orvostudományban, ahol a mikrobiomunk ápolása és tudatos formálása az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés központi elemévé válik.
