Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy különös gravitációs hullám nyomán újra felvetődött a kérdés: vajon létezhet-e átjáró más világok felé. A kutatók szerint a jelet talán egy olyan féregjárat közvetítette, amely két univerzumot köt össze. A felfedezés nemcsak a fekete lyukak természetéről, hanem a kozmosz egészéről alkotott képünket is alapjaiban megváltoztathatja.
A kutatók nemrég egy egészen szokatlan gravitációshullám-jelet vizsgáltak, amelyet a LIGO és Virgo detektorok még 2019-ben rögzítettek. Az esemény, amelyet GW190521 néven tart nyilván az asztrofizika, első látásra úgy tűnt, mintha két óriási fekete lyuk összeolvadásának produktuma lenne. A részletek azonban szokatlannak bizonyultak: a jel nagyon rövid ideig tartott, és hiányzott belőle az a jellegzetes minta, amely a fekete lyukak spirális közeledését szokta jelezni. Egy friss tanulmány szerzői szerint elképzelhető, hogy amit észleltünk, az nem egyszerűen egy szimpla összeolvadás volt, hanem egyfajta „visszhang” – egy másik univerzumban végbement esemény rezdülése, amely egy féregjáraton keresztül jutott át hozzánk.
Fotó: SAKKMESTERKE/SCIENCE PHOTO LIBRA / AAI
A jel észleléséről, illetve annak körülményeiről az arXiv weboldalon írtak részletesebben.
Mi valójában a féregjárat és hogyan utalhat egy másik univerzum létezésére?
A féregjárat elmélete a relativitáselmélet egyik legizgalmasabb következménye. Albert Einstein és Nathan Rosen már az 1930-as években felvetették, hogy a téridő görbülete olyan hidakat is létrehozhat, amelyek két távoli pontot kötnek össze.
Ezeket nevezzük Einstein–Rosen-hídnak, köznyelven féregjáratnak vagy féreglyuknak.
Az elképzelés lényege, hogy a féreglyuk két nyílással rendelkezik, és ha az egyiken belépünk, akkor a kijáratnál egy másik univerzumban köthetünk ki. Nem véletlen, hogy a sci-fi irodalom és filmek kedvelt motívuma, hiszen egy csapásra megoldaná a csillagközi utazás problémáját.
Azonban mindeddig a féreglyukak csupán elméleti konstrukcióknak számítottak. Nincs közvetlen bizonyíték a létezésükre, és a legtöbb fizikus szerint, ha létrejönnek, akkor is instabilak, néhány pillanat alatt összeomlanak. Egyes számítások szerint csak „egzotikus”, negatív energiasűrűségű anyag segítségével tarthatók nyitva.
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / MGA
Egy gravitációs hullám, amire nincsen magyarázat
A most elemzett gravitációs hullám (GW190521) azért kavart hatalmas vihart, mert nem illett bele a megszokott sémába. A tudományos konszenzus eddig az volt, hogy két szupermasszív fekete lyuk ütközése és összeolvadása okozta a jelet. De a furcsaságok arra ösztönözték a kutatókat, hogy más lehetőségeket is mérlegeljenek.
Az új elmélet szerint a jel akár egy olyan összeomlóban lévő féregjáraton át is érkezhetett, amelyet a párhuzamos világegyetem fekete lyukainak egyesülése hívott életre.
A kutatók modellezték, hogyan nézne ki egy másik univerzumban végbemenő feketelyuk-összeolvadás visszhangja, ha az egy féregjáraton keresztül érkezne a mi világunkba. Az eredmény meglepte a szakembereket:
a hullámforma bizonyos részletei kísértetiesen hasonlítottak a valódi, detektált jelhez.
Bár a hagyományos feketelyuk-összeolvadás modellje valamivel jobban illeszkedik az adatokhoz, a különbség nem volt elég nagy ahhoz, hogy a féreglyukas hipotézist teljesen elvessék. Magyarán:
nem tudjuk biztosan, mi történt, de továbbra is fennáll a lehetőség, hogy egy féreglyuk közvetített hozzánk egy másik univerzumból érkező jelet.
Átjárók a párhuzamos univerzumokba
A felfedezés különösen izgalmas annak fényében, hogy számos elmélet szerint a mi világegyetemünk csupán egy a sok közül.
Több fajta multiverzum hipotézis létezik:
- van, amely szerint minden lehetséges fizikai törvény megvalósul valahol,
- más elméletek ezzel szemben azt állítják, csak apró eltérések léteznek az egyes világegyetemek között.
Ha a féreglyukak valóban képesek összekötni ezeket a világokat, az kozmológiai értelemben forradalmi lenne. Nemcsak az űrutazásról alkotott elképzeléseinket írná át, hanem alapjaiban rengetné meg a valóságról alkotott filozófiai képünket is:
kiderülhetne, hogy a mi univerzumunk nem magányos, hanem egy sokkal nagyobb kozmikus háló egyik csomópontja.
Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / VHB
A tudomány és sci-fi határa
Természetesen a tudósok maguk is óvatosak. Az efféle feltételezések izgalmasak, de az adatok értelmezése bizonytalan. A féreglyukas modellhez különleges feltételezések kellenek, amelyek túlmutatnak a jelenleg igazolt fizikán. Az is lehet, hogy a GW190521 egyszerűen egy ritka, véletlenszerű feketelyuk-összeolvadás volt, mindenféle egzotikumnak számító tényező nélkül.
Mégis, a tény, hogy a hipotézis egyáltalán felmerült, azt mutatja:
a gravitációshullám-csillagászat új korszaka nemcsak a fekete lyukak és neutroncsillagok világát tárja fel előttünk, hanem ajtót nyithat a kozmológia legmerészebb elképzelései felé is.
Fotó: Wikimedia Commons
A jövő detektorai közelebb hozhatnak minket a válaszhoz
A következő években a LIGO, a Virgo és a japán KAGRA detektorok, valamint a készülő európai Einstein Teleszkóp és az űrbe tervezett LISA műhold sokkal pontosabb méréseket végez majd. Ha több, a GW190521-hez hasonló rejtélyes jelet észlelünk, az közelebb vihet a válaszhoz: vajon valóban léteznek-e féreglyukak, és ha igen, összekapcsolnak-e minket más világokkal.
Addig marad a találgatás, és a tudat, hogy a világegyetem még mindig tartogat számunkra meghökkentő meglepetéseket.
