Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huBár a mindennapokban sokan kellemetlennek tartják, a fülzsír sokkal több egyszerű váladéknál. Több kutatás szerint a fülzsír színe, szaga és állaga nemcsak a fül állapotáról, hanem komoly betegségekről is árulkodhat.
A fülzsír egyik legfontosabb feladata, hogy megvédje a hallójáratot a baktériumoktól, gombáktól és a különböző szennyeződésektől. Természetes „kenőanyagként” óvja a hallójárat bőrét a kiszáradástól és a sérülésektől. A tudományos vizsgálatok szerint azonban fontos információkat hordozhat egészségi állapotunkkal kapcsolatban: kémiai összetétele és fizikai tulajdonságai az egész test működéséről árulkodhatnak.
Fotó: CARDOSO / BSIP
Mit árul el a fülzsír színe, szaga és állaga?
A fülzsír színe és szaga sokat elmondhat az egészségi állapotról. A megszokott sárgás árnyalat a normális működés jele, míg a zöldes elszíneződés fülfertőzésre utalhat. A barnás-vöröses csíkok sérülést vagy akár a dobhártya repedését jelezhetik, a fekete szín pedig a hosszabb ideje felhalmozódott váladék következménye.
Bizonyos anyagcserezavarok jellegzetes szagot hagynak a fülzsírban, sőt, a Parkinson-kór kutatói is vizsgálják, hogy a fülben termelődő váladékban kimutathatók-e olyan vegyületek, amelyek korai diagnózisra alkalmasak.
A fülzsír és a rák kapcsolata
Az egyik legérdekesebb felismerés, hogy a fülzsír vizsgálata segíthet a rák korai felismerésében. Bár korábban felmerült, hogy az ún. "nedves" típusú fülzsír és az emlőrák között kapcsolat lehet, ezt a későbbi nagyszabású vizsgálatok nem tudták egyértelműen igazolni. Ugyanakkor 2019-ben egy kutatás kimutatta:
a fülzsírban lévő vegyületek alapján el lehet különíteni a daganatos betegek és az egészséges emberek mintáit.
Ez áttörést hozhat a diagnosztikában, hiszen egy egyszerű, fájdalommentes mintavétellel olyan információhoz juthatunk, amit eddig csak bonyolultabb vizsgálatok mutattak ki.
Genetikai különbségek is befolyásolják a fülzsír jellegzetességeit
A fülzsír típusát egyetlen gén, az ABCC11 határozza meg, amely eldönti, hogy valakinek száraz vagy nedves típusú váladéka van. Érdekesség, hogy a világ különböző részein más-más típus dominál: például Kelet-Ázsiában gyakoribb a száraz fülzsír. Bár a rák és fülzsír kapcsolata továbbra sem bizonyított teljes biztonsággal, a genetikai kutatások új utakat nyithatnak a személyre szabott orvoslásban.
Milyen diagnosztikai lehetőségek nyílhatnak meg a jövőben?
A fülzsír lipidben gazdag, így képes eltárolni olyan vegyületeket, amelyeket a vérben sokszor nehéz kimutatni.
Ezért a kutatók szerint fontos biomarker lehet metabolikus zavarok, fertőzések vagy daganatok azonosításában. A jövőben elképzelhető, hogy az orvosi rendelőkben rutinvizsgálatként értékelik majd a fülzsírt, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma vér- vagy vizeletmintát vizsgálnak.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A fülzsír sokat elárulhat rólunk, de önmagában sosem jelent biztos diagnózist. Ha valaki szokatlan színt, állagot vagy szagot tapasztal, illetve fájdalmat, halláscsökkenést érez, érdemes fül-orr-gégészhez fordulni. Bár a kutatások még kezdeti fázisban járnak, a tudomány ma már biztos abban: a fülzsír több egyszerű váladéknál, és akár életmentő szerepe is lehet a jövő orvoslásában.
