Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA NASA 10 milliárd dolláros űrteleszkópja megvizsgálta a Naprendszerbe érkezett harmadik csillagközi objektumot, és feltárta a kómája, azaz a mag körül keletkező ködszerű gázfelhő kémiai összetételét. A James Webb űrteleszkóp eredményei még a sokat látott szakértőket is meglepték.
A James Webb űrteleszkóp (JWST) először vizsgálta a 3I/ATLAS nevű csillagközi objektumot. A rendkívül érzékeny űrtávcső 2025. augusztus 6-án, a közeli infravörös tartományban működő spektográfja (NIRSpec) segítségével végzett megfigyelést.
Fotó: OpenAI DALL-E
A 3I/ATLAS-t július 1-jén fedezték fel az ATLAS távcsővel, és a harmadik olyan objektum, amely más csillagrendszerből érkezve halad át a Naprendszeren. 2017-ben az Oumuamua, 2019-ben pedig a 2I/Borisov üstökös kapta meg a csillagközi „látogató” címet.
A JWST ezzel a Hubble-űrtávcső és a SPHEREx obszervatórium nyomába lép, amelyek szintén megfigyelték az üstököst. A vizsgálat célja a 3I/ATLAS jellemzőinek feltárása, beleértve a méretet, a fizikai tulajdonságokat és különösen a kémiai összetételt.
Mit talált a James Webb űrteleszkóp?
A megjelenés előtt álló tanulmány szerint az ilyen jellegű üstökösök vizsgálata betekintést enged más csillagrendszerek keletkezési körülményeibe. Az eredményeket össze lehet hasonlítani a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti környezetével, amikor a bolygók, aszteroidák és üstökösök kialakultak.
Miközben az üstökösök a Naphoz közelednek, a hő felmelegíti őket. A fagyott anyagok ekkor szilárdból közvetlenül gáz halmazállapotba mennek át, azaz szublimálnak. A felszabaduló gázok hozzák létre a jellegzetes csóvát és a kómát.
A 3I/ATLAS is intenzív kigázosodást mutat a Nap felé közeledve.
A NIRSpec mérései
- szén-dioxidot,
- vizet,
- vízjeget,
- szén-monoxidot
- és karbonil-szulfidot is kimutattak a kómában.
Meglepő módon a 3I/ATLAS üstökösben a kutatók a vízhez képest jóval több szén-dioxidot találtak. Ilyet korábban egyetlen más üstökösben sem figyeltek meg. A bőséges szén-dioxid azt jelezheti, hogy az üstökös magja eredetileg is gazdag volt szén-dioxidban, és a jéganyag erősebb sugárzásnak volt kitéve, mint amit a Naprendszer hasonló objektumai általában megtapasztalnak.
A kutatók szerint a 3I/ATLAS egy fiatal csillag körül születhetett az anyagkorong azon részén, ahol már elég hideg volt a szén-dioxid megfagyásához. A kevés vízgőz arra utalhat, hogy a hő nem jut be az üstökös belsejébe, ezért a vízjég kevésbé párolog, mint a szén-dioxid vagy a szén-monoxid.
Honnan érkezett a csillagközi vándor?
Az új eredmények a 3I/ATLAS-ról gyűjtött egyre bővülő adathalmazt gazdagítják. Korábban például felvetették, hogy ez a csillagközi üstökös akár 7 milliárd éves is lehet, vagyis mintegy 3 milliárd évvel idősebb a Naprendszernél. A kutatók a 3I/ATLAS meredek pályájának elemzésével jutottak erre a következtetésre. Az adatok szerint az objektum a Tejútrendszer ún. vastag korongjából érkezett, amely sokkal ősibb a Nap születési helyénél, a vékony korongnál.
A 3I/ATLAS vizsgálata addig folytatódik, amíg az üstökös vissza nem tér a csillagközi térbe.
Egyes kutatók azt is felvetették, hogy a 3I/ATLAS nem természetes eredetű. A Harvard fizikusa, Avi Loeb szerint akár nukleáris reaktorral működő földönkívüli űrszonda is lehet. Az ötletet a legtöbb csillagász elveti.
