Nagyobb a baj a gyerekekkel, mint hittük – szörnyű dolgok derültek ki

Egy friss amerikai kutatás szerint a gyerekkori ólomkitettség sokkal erősebben befolyásolja a tanulmányi teljesítményt, mint azt korábban gondolták. A tudósok szerint az ólomkitettség olyan rejtett veszély, amelyet jelentősen alábecsültek a korábbi vizsgálatokban.

A Washingtoni Egyetem kutatói több mint 170 ezer negyedikes tanuló eredményeit elemezték Észak-Karolinában. Arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a gyerekkori ólomkitettség az egységesen kiértékelt iskolai vizsgák, vagyis a standardizált tesztek eredményeire. Az Egyesült Államokban rendszeresen csak azokat a gyerekeket szűrik, akikről feltételezik, hogy veszélyeztetettek, például régi vízvezetékekkel vagy ólomfestékkel érintkező környezetben élnek – írja a MedicalXpress egészségügyi portál.

Az ólomkitettség káros hatással van a gyerekek szellemi fejlődésére
Fotó: OpenAI DALL-E

Mindez azt jelenti, hogy a teljes populációról nincs adat, és éppen itt jön képbe a kutatás újdonsága. A szakemberek Bayes-statisztikai modellezést alkalmaztak, és külső adatokat, például a CDC országos méréseit is bevonták, hogy felmérjék a hiányzó értékeket.

Az eredmények döbbenetesek: 

ha a teljes populáció adatai rendelkezésre állnának, az ólomkitettség és a rosszabb tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolat még erősebb lenne, mint amit eddig mértek. Vagyis a korábbi vizsgálatok valójában alábecsülték a probléma súlyát.

Gyerekkori ólomkitettség: miért mérgező az ólom?

Az ólom egy nehézfém, amely már kis mennyiségben is komoly károsodást okozhat. A szervezetben nem bomlik le, hanem lerakódik a csontokban és a szövetekben, és onnan hosszú idő alatt felszabadulhat. A gyerekek különösen érzékenyek rá, mert fejlődő idegrendszerük sérülékenyebb, és a vér-agy gátjuk még nem teljesen zárt.

Az ólom:

• Károsítja az idegrendszert, figyelemzavarokat, tanulási nehézségeket, IQ-csökkenést okozhat.
• Megzavarja a vérképzést, vérszegénységhez vezethet.
• Növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hosszú távon magas vérnyomást okozhat.
• Veseproblémákat idézhet elő, mert a nehézfém terheli a kiválasztó rendszert.
• A magzati fejlődést is veszélyezteti, ezért várandós nőknél különösen kockázatos.

Mi történik a gyermek szervezetében az ólomkitettség hatására?

Az Amerikai Gyermek- és Serdülőpszichiátriai Akadémia (AACAP) összefoglalója szerint az ólomkitettség az egyik leggyakoribb, megelőzhető mérgezés a gyermekek körében. Az USA-ban a kisgyermekek körülbelül 6 %-nak vére veszélyes mértékben tartalmaz ólmot, a fekete bőrű gyermekeknél 1–5 éves kor között ez arány pedig elérheti a 11 %-ot is.

Hol fordul elő ólom?

• Régebbi házak festékében.
• Vízvezetékrendszerben, ha az ólommal szennyezett csövek vagy források vannak.
• Porban, talajban, ha az ólomfesték lepattogzik, vagy ha a por szennyezett.

Az ólom hatásai a viselkedésre és tanulásra:

• Már kisebb szintű kitettségnél is előfordulhat figyelemzavar, ingerlékenység, hiperaktivitás.
• Magasabb ólomszintnél tanulási nehézségek, olvasási problémák, halláskárosodás léphet fel, valamint tovább csökken az idegrendszeri fejlődés tempója.
• Rendkívül magas ólomszint esetén maradandó agykárosodás is kialakulhat.

Az ólom gyerekek tanulmányi eredményeire gyakorolt hatása

A mostani vizsgálat szerint az ólomnak kitett gyerekek a teszteredményekben egyértelműen rosszabbul teljesítettek. Ez nemcsak rövid távon jelent problémát, hanem hosszú távon is: a gyengébb teljesítmény hatással van a későbbi iskolai és munkahelyi előmenetelre.

Az AACAP szerint az ólomkitettség korai felismerése és a beavatkozás kulcsfontosságú, mert minél előbb történik meg, annál inkább csökkenthetők a káros következmények.

Mi következik ebből?

Az eredmények azt üzenik, hogy sürgős beavatkozásokra van szükség.

• Szélesebb körű szűrés kellene, hogy minden gyereknél megállapítható legyen a vér ólomszintje. Az AACAP szerint már 1-2 éves kortól érdemes orvossal konzultálni és szükség esetén vérvizsgálatot kérni.
• Környezeti intézkedések szükségesek: ezek közé tartozik többek között a régi ólomtartalmú festék eltávolítása, az ólomcsövek cseréje, tiszta vízellátás biztosítása.
• Prevenciós programok segíthetnék a szülőket abban, hogyan csökkenthessék a kockázatokat.
• Orvosi kezelés is szóba jöhet: ha a vér ólomszintje magasabb, szakember felügyelete mellett a gyógyszerek is segíthetnek.

A kutatás világosan megmutatta: az ólomkitettség nem egy múlt ködébe vesző probléma, hanem mai, valóságos és komoly veszély, amely sok gyereket érinthet. Az AACAP hangsúlyozza, hogy nincs biztonságos vérólomszint – bármilyen expozíció káros lehet. Minél alacsonyabb az ólomkitettség, annál jobb a gyerekek fejlődése és életkilátása.