Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egykor szinte ismeretlen kórnak számított, amelyet orvosok egész pályafutásuk alatt talán egyszer-kétszer láttak. Ma azonban egyre több fiatal életét fenyegeti a vakbélrák, amelynek előfordulása az elmúlt évtizedekben drámaian megugrott. A tudósok még keresik a magyarázatot a nyugtalanító trendre.
A vakbélrák hosszú időn át olyan ritka betegségnek számított, hogy a legtöbb ember nem is hallott róla. Többnyire idősebb felnőtteknél fordult elő, és a sebészek is legfeljebb egy-két alkalommal találkoztak vele egész pályafutásuk alatt. Az utóbbi években azonban ijesztő változás tapasztalható: egyre több harmincas, negyvenes, sőt még fiatalabb embernél is diagnosztizálják. Egy friss, az Annals of Internal Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a ’70-es évek után született generációkban három-négyszer gyakoribb az előfordulása, mint a ’40-es években születettek körében.
Fotó: ARTUR PLAWGO / SCIENCE PHOTO LIB / APL
Mi állhat a vakbélrák hátterében?
Bár a betegség még mindig ritka – évente csak néhány emberből egymillióban fordul elő –, a növekedés üteme meglepő és aggasztó.
Különösen azért, mert az esetek harmada ma már 50 év alattiaknál jelentkezik, ami élesen eltér más emésztőrendszeri daganatoktól.
A szakértők több lehetséges okot is vizsgálnak. Az egyik legfőbb gyanúsított az életmódbeli változás. Az elhízás világszerte meredeken emelkedett a ’70-es évek óta, és a túlsúly bizonyított kockázati tényező számos rákfajtánál. Emellett a táplálkozás is átalakult: egyre több feldolgozott ételt, vörös és feldolgozott húst, valamint cukros üdítőt fogyasztunk, amelyek más bélrendszeri daganatoknál már bizonyítottan növelik a kockázatot.
A fizikai aktivitás visszaesése szintén fontos tényező lehet. Az ülőmunka, a képernyők előtt töltött hosszú órák és a mozgásszegény életmód olyan környezetet teremtenek, amely kedvezhet a betegségek kialakulásának.
Környezeti és genetikai tényezők
Nem zárható ki az sem, hogy a modern világ új környezeti hatásai járulnak hozzá a vakbélrák gyakoribb megjelenéséhez. Az ipari élelmiszer-termelés, a vegyszerek és műanyagok elterjedése, valamint a vízminőség változásai mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a szervezet működését.
A genetikai adottságok szintén szerepet játszhatnak, de a kutatók egyre inkább a bélflóra, vagyis a bélmikrobióta átalakulását is vizsgálják. Az antibiotikumok széles körű használata, nemcsak az orvoslásban, hanem a mezőgazdaságban is megváltoztatta a bélben élő baktériumok összetételét.
Egyes vizsgálatok szerint a korai életkorban kapott antibiotikumok hosszú távon is hatással lehetnek az emésztőrendszerre, és növelhetik a daganatos betegségek kockázatát.
A betegség alattomos jellege
A vakbélrák egyik legnagyobb veszélye, hogy rendkívül nehéz időben felismerni. Ellentétben például a vastagbélrákkal, amelyet rendszeres szűréssel gyakran sikerül időben észrevenni, a vakbél daganatai rejtve maradnak. Nincsenek jellegzetes tünetek, a panaszok – például enyhe hasi fájdalom, puffadás vagy székelési szokások változása – könnyen összetéveszthetők ártalmatlan problémákkal.
Sok esetben csak akkor derül fény a betegségre, amikor a beteget vakbélgyulladás gyanújával megműtik, és a sebészek a szövettani vizsgálat során találják meg a daganatot.
Ez viszont azt jelenti, hogy gyakran már késő a korai beavatkozáshoz.
Nincs szűrés, marad az óvatosság
Mivel a vakbélrák túl ritka ahhoz, hogy széles körű szűrőprogramokat indítsanak, jelenleg nincs hatékony módszer a korai felismerésére. Az orvosok szerint ezért különösen fontos, hogy a páciensek figyeljenek testük jelzéseire. Ha valaki tartós vagy szokatlan hasi panaszokat tapasztal – különösen 50 év alatt –, érdemes kivizsgáltatni magát.
A megelőzés továbbra is a legegyszerűbb fegyver: az egészséges életmód csökkenti a legtöbb daganattípus kockázatát.
- A kiegyensúlyozott étrend, a sok zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása,
- a rendszeres mozgás,
- a dohányzás kerülése
- és az alkoholfogyasztás mérséklése mind hozzájárulhatnak a kockázat mérsékléséhez.
Egy szélesebb trend része
A vakbélrák emelkedése nem elszigetelt jelenség. Az utóbbi időben más emésztőrendszeri daganatok – például a vastagbél- és gyomorrák – is gyakoribbak a fiatalabb korosztályban.
Ez arra utal, hogy a háttérben közös kockázati tényezők állhatnak, amelyek átalakítják a daganatos betegségek korosztályi eloszlását.
A tudomány számára ez kettős kihívást jelent: egyrészt meg kell érteni, mi áll a gyors változások hátterében, másrészt új stratégiákat kell kidolgozni a felismerés és a kezelés javítására. Bár a kutatások még csak az elején járnak, egyre világosabb, hogy a probléma nem söpörhető a szőnyeg alá.
