Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA korai felismerés életet menthet, mégis sokan halogatják a vizsgálatot. A vastagbélrák sokszor tünetmentesen alakul ki, ezért különösen fontos a rendszeres szűrés. Egyetlen vizsgálat akár évtizedekkel is meghosszabbíthatja az életet.
Dr. Karen Zaghiyan, az Egyesült Államokban praktizáló vastagbélsebész őszinte, de életmentő tanácsokat osztott meg az Instagramon, arra ösztönözve a nézőket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a vastagbélrákra figyelmeztető jeleket.
Fotó: SKX
„Örülök, ha jól érzi magát, és nincs családi érintettsége, de ettől még lehet vastagbélrákja” – hangsúlyozta a videóban, amelyet már több mint 410 ezren láttak.
Menjen el vastagbéltükrözésre!”
Így zajlik a vastagbélrák szűrése
Az Egyesült Királyságban az 50–74 évesek otthoni székletvizsgálattal vehetnek részt az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) vastagbélrákszűrő programjában, amit nemrég kiterjesztettek az 50–52 évesekre is. A magasabb kockázatú csoportokba tartozók – például öröklődő bélbetegségben, colitis ulcerosában vagy Crohn-betegségben szenvedők, polipokkal élők vagy erős családi halmozódás esetén – kolonoszkópiás vizsgálatot kapnak.
A kolonoszkópia során egy hajlékony cső végére erősített apró kamerával vizsgálják át a bél belső falát, hogy idejében felismerjék a rákmegelőző polipokat vagy más elváltozásokat. Az Egyesült Államokban az átlagos kockázatú személyeknél 45 éves kortól tízévente javasolják a vizsgálatot.
Ne elégedjünk meg egy egyszerű válasszal!
Dr. Zaghiyan szerint mindig érdemes második orvosi véleményt kérni, és kiállni a saját egészségünk mellett, ha valami gyanús.
„Ha végbélvérzés miatt fordult orvoshoz, és csak annyit mondtak, hogy aranyér, anélkül, hogy megvizsgálták volna, ideje másik szakembert keresni” – fogalmazott.
A vastagbélrák gyakori tünetei lehetnek
- a székelési szokások megváltozása,
- a székletben megjelenő vér,
- végbélvérzés,
- hasi fájdalom,
- puffadás,
- székrekedés vagy hasmenés,
- fáradtság
- és megmagyarázhatatlan fogyás.
A betegség kizárásához vagy enyhébb kórképek elkülönítéséhez azonban további vizsgálatok, köztük a kolonoszkópia szükséges.
Az otthoni székletvizsgálat nem helyettesíti a kolonoszkópiát!
Dr. Zaghiyan arra is figyelmeztetett, hogy az otthoni székletvizsgálat sosem helyettesítheti a kolonoszkópiát. Ezek a tesztek ugyan segítenek a figyelemfelkeltésben, de az előrehaladott, rákmegelőző polipoknak csak körülbelül 40 százalékát képesek kimutatni, míg a kolonoszkópia több mint 95 százalékos pontossággal találja meg és távolítja el őket, még mielőtt rákossá válnának.
Bár az egészségügyi hatóságok szerint az otthoni tesztek csökkenthetik a várakozási időt, Dr. Zaghiyan úgy véli, a kolonoszkópia mindig biztonságosabb választás – főleg visszatérő, daganatra utaló tünetek esetén.
„A halogatás is döntés” – figyelmeztetett. – „Szörnyű látni azokat, akiknek lett volna esélyük a gyógyulásra, de addig halogatták a kezelést, amíg a betegség szétterjedt. Kérjenek második véleményt, de ne várjanak túl sokáig.”
Döbbenetesen sokat számít, mennyire korán ismerjük fel a betegséget
A korán, I. stádiumban felfedezett vastagbélrák esetén a betegek körülbelül 90 százaléka él öt évnél tovább. A IV. stádiumban diagnosztizáltaknál ez az arány mindössze 10 százalék.
Dr. Zaghiyan szerint nemcsak a gyors döntés számít, hanem az is, hogy képzett onkológus szakemberek vezessék a kezelést. A szakértő szerint óvakodni kell az önjelölt „táplálkozási tanácsadóktól,, akik zsályaterápiát és kávébeöntést ajánlanak a betegeknek. Az onkológus inkább regisztrált, onkológiai háttérrel rendelkező dietetikust ajánl, aki a természetes módszereket biztonságosan összehangolja a hagyományos kezelésekkel, növelve a túlélés esélyét.
Végül a szakember arra kérte a követőket, ne a Google-keresésekből diagnosztizálják magukat, és kerüljék a „csodát ígérő” kezeléseket.
Nem csak az elhízottakat fenyegeti a vastagbélrák
Bár a vastagbélrák gyakran összefügg az elhízással, a szakértők kiemelik: egészséges, fitt embereknél is kialakulhat. A környezeti tényezőknek jelentős szerepük lehet a daganat kialakulásában. Bár konkrét okot még nem azonosítottak, a gyanús tényezők között szerepelnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a mikroműanyagok és az élelmiszerekben előforduló E. coli-fertőzések is. Brit statisztikai adatok szerint a betegek kicsivel több mint fele él tíz évnél tovább a diagnózis felállítását követően.
