Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Ez év elején több tízezer földmozgás rázta meg a görög Szantorini szigetét és a környéket. A kieli Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársai azonosították a földrengések hátterében álló magmamozgásokat.
A Helmholtz Földtudományi Központ (GFZ) és a kieli Helmholtz Óceánkutató Központ (GEOMAR) munkatársai nemzetközi partnerekkel együttműködve a Nature folyóiratban közöltek tanulmányt a 2025 eleji szeizmikus kiugrás részletes geológiai okairól. A kutatók a rengésmérő állomások és a Szantorinitől 7 km-re fekvő tengermélyi vulkán, a Kolumbo környezetében elhelyezett óceánfenéki műszerek adatait vetették egybe, és egy újonnan kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló algoritmust használtak a rengések lokalizálására. Ez lehetővé tette a föld mélyében zajló folyamatok egyedülállóan részletes felderítését. Mint kiderült, nagyjából 300 millió köbméternyi magma szállt fel a kéreg mélyéről, és az óceánfenék alatt kb. 4 kilométerrel jutott nyugvópontra. A földkérgen keresztülhaladó olvadt magma mozgása keltette a sok ezer észlelt földrengést és szeizmikus rezgést.
Fotó: AYHAN MEHMET / ANADOLU
A kelet-földközi medencében elhelyezkedő Szantorini a hellén vulkanikus ív részeként egy igen aktív geológiai zóna részét képezi. A nevezetes sziget valójában annak a kalderának a pereme, amely egy kb. 3600 évvel ezelőtt lezajlott masszív vulkánkitörés során alakult ki. A közvetlen közelben található a ma is aktív víz alatti vulkán, a Kolumbo. Emellett a területet több aktív geológiai törésvonal is keresztezi, amelyek az afrikai kőzetlemez északkeleti irányba, a hellén kőzetlemez felé történő nyomulásának eredményei.
A mediterrán régió alatt a földkéreg több mikrolemezre töredezett, amelyek egymásnak feszülve olykor alábuknak, és megolvadva vulkáni tevékenységet indukálnak.
Mi áll a földrengések hátterében? A földkéreg mozgásai újabb titkokat árulnak el
A Szantorini-vulkán a történelmi időkben is több kitörést produkált, legutóbb 1950-ben. Hat évvel később, 1956-ban pedig az Égei-tenger déli medencéjében, Szantorini és a szomszédos Amorgosz szigete között mindössze 13 perc különbséggel két súlyos – 7.4-es és 7.2-es amplitúdójú – földrengés is kipattant, amelyek szökőárat indítottak el.
A 2025-ös év elejét végigkísérő rengéssorozat pontosan ebben a régióban alakult ki.
A kritikus periódus alatt több mint 28 ezer rengést regisztráltak, amelyek közül a legerősebb meghaladta a Richter-skála szerinti 5.0-s magnitúdót.
A rengések komoly nyugtalanságot keltettek a lakosság körében, különösen mert eleinte nem volt világos, hogy tektonikus vagy vulkáni okok állnak a hátterükben.
A most publikált tanulmány rámutat arra, hogy a rengéssorozatot a földmélyben zajló magmaáramlás okozta. Az események láncolata egészen 2024 júliusáig követhető vissza, amikor Szantorini alatt a mélységi magma egy felszínközeli tárolóüregbe nyomult fel. Ennek a folyamatnak a nyomán Szantorini alig észlelhetően, mindössze pár centiméternyit megemelkedett.
Idén januárban aztán a szeizmikus aktivitás fokozódni kezdett, és január végétől folyamatossá vált a magma feláramlása, amit élénk szeizmikus tevékenység kísért.
Ennek az aktivitásnak a középpontja azonban eltolódott Szantorinitól több mint 10 kilométerre északkeletre. Ez alatt a fázis alatt a rengések fókuszpontja 18 kilométeres mélységből csupán 3 kilométerrel a tengerfenék alá emelkedett. A földrengések eloszlásának nagyfelbontású idő- és térbeli elemzése a műholdas rádióinterferometriás mérésekkel, valamint a felszíni és tengerfenéki GPS állomások adataival kombinálva lehetővé tette az események rekonstrukcióját.
Fotó: AYHAN MEHMET / ANADOLU
A mélyből feltörő magma mozgása döntő szerepet játszott
„A szeizmikus aktivitás mintázata tipikusan a földkéregben felfelé irányuló magmamozgásra utalt – magyarázta Marius Isken, a GFZ geofizikusa és a tanulmány egyik vezető szerzője. –
A vándorló magma áttöri a kőzetet és ösvényeket alakít ki magának, ami intenzív földrengéstevékenységgel jár együtt.
Elemzésünk lehetővé tette a felszálló magma útvonalának és mozgási dinamikájának nagy pontosságú követését.”
A magmamozgás következtében Szantorini szigete visszasüllyedt az eredeti helyére, amit a szerzők a két vulkán – a Kolumbo és a Szantorini – közötti, eddig ismeretlen hidraulikus összeköttetésnek tulajdonítanak. „A szoros nemzetközi együttműködésnek és a többféle geofizikai módszer kombinálásának köszönhetően közel élő időben tudtuk követni a szeizmikus krízis alakulását, és még a két vulkán közötti kölcsönhatásról is tanultunk valami újat” – fűzte hozzá Jens Karstens, a GEOMAR tengergeofizikusa és a tanulmány másik vezető szerzője. – Ez segít minket abban, hogy a továbbiakban javítsuk mindkét vulkán megfigyelését.”
A földmély kivételesen pontos feltérképezését elsősorban két tényező tette lehetővé.
- Az egyik a GFZ által a nagy szeizmikus adatállományok automatikus elemzésére kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló módszer volt.
- A másik pedig az a szerencsés körülmény, hogy a GEOMAR a MULTI-MAREX projekt keretében már január elején víz alatti szenzorokat helyezett el a Kolumbo víz alatti vulkán krátere körül.
Ezek a szenzorok nemcsak a szeizmikus jeleket detektálták közvetlenül a magmakamra fölött, de azokat a nyomásváltozásokat is rögzítették, amelyek a tengerfenék helyenként 30 centimétert is elérő süllyedését kísérték, mialatt a magma betört a Kolumbo alatti tárolóüregbe.
Fotó: AYHAN MEHMET / ANADOLU
A tudósok folyamatosan figyelik a térség aktivitását
Szantorini körül az év eleje óta csökkent ugyan a szeizmikus aktivitás, de a tudományos munka ennek ellenére folytatódik. A GFZ rendszeres gáz- és hőmérsékletméréseket végez Szantorinin, a GEOMAR pedig pillanatnyilag nyolc tengerfenéki szenzort tart üzemben.
Közösen végzett méréseink eredményét folyamatosan megosztottuk a görög hatóságokkal, hogy egy újabb jelentős földrengés kialakulása esetén minden adat rendelkezésre álljon a lehető leggyorsabb és legpontosabb helyzetfelméréshez”
– ismertette Heidrun Kopp, a GEOMAR tengeri geodézia professzora és a MULTI-MAREX projektvezetője.
Paraskevi Nomikou, az Athéni Egyetem földrajzi óceanográfus professzora és a cikk társszerzője, aki szorosan együttműködik a német partnerintézetekkel a MULTI-MAREX projektben, hozzátette: „A köztünk régóta fennálló tartós kooperáció tette lehetővé, hogy közösen kezeljük az év eleji történéseket, és tudományos szempontból ennyire precízen elemezzük őket. A földmélyi dinamika minél pontosabb megértése különösen fontos ebben a geológiailag kiemelten aktív régióban a lakosság biztonsága és védelme szempontjából.”
