Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA vérmintából dolgozó Galleri-teszt a daganatsejtekből kiszabaduló DNS-töredékeket elemzi. A kísérlet során 25 000 önkéntest követtek egy éven át, és a teszt a betegek több mint felénél már a korai stádiumban felismerte a rákot.

Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / ABO
Az eredmények szerint a módszer hétszer több daganatot mutatott ki, mint a hagyományos emlő-, tüdő-, bél- és méhnyakrák-szűrés együttvéve
– írja a BBC.
A Galleri-teszt a rák eredetét is azonosítja
A vérvizsgálat az esetek 90 százalékában pontosan meg tudta határozni, melyik szervből indult ki a betegség. Ez különösen fontos az olyan daganatoknál, amelyekre jelenleg nincs rutinszerű szűrővizsgálat – például petefészek-, máj-, gyomor-, hólyag- és hasnyálmirigyrák esetében. A kutatók szerint ez a módszer akár életeket ezreit mentheti meg, ha széles körben elérhetővé válik.
Dr. Nima Nabavizadeh, az Oregon Health & Science University sugárterápiás szakembere szerint a teszt
alapjaiban változtathatja meg a rák korai felismerését”.
A negatív mintát adók több mint 99 százalékánál valóban nem volt rákos elváltozás – vagyis a teszt rendkívül megbízhatónak bizonyult.
Óvatosságra intenek a szakértők
Független szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a módszer még nem bizonyította, hogy valóban csökkenti a halálozást. Clare Turnbull professzor, a londoni Rákkutató Intézet szakértője szerint csak nagyszabású, hosszú távú vizsgálatok adhatnak választ arra, hogy a Galleri-teszttel végzett korai diagnózis valóban életmentő-e.
Az Egyesült Királyságban jelenleg egy hároméves NHS-vizsgálat zajlik 140 000 résztvevővel, amelynek eredményeit jövőre hozzák nyilvánosságra.
Ha sikeres lesz, a tesztet több mint egymillió emberre terjeszthetik ki.
A cél: a rák időben történő felismerése
A Grail biotechnológiai vállalat elnöke, Sir Harpal Kumar szerint az eredmények „rendkívül biztatóak”. Mint elmondta:
Az emberek többsége azért hal meg rákban, mert túl későn ismerjük fel a betegséget. Ezen akarunk változtatni.”
A Cancer Research UK szakértője, Naser Turabi viszont óvatosságra intett, mondván: a kutatóknak ügyelniük kell arra, hogy ne diagnosztizáljanak olyan elváltozásokat, amelyek egyébként sosem okoztak volna problémát.