Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díjat Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immuntolerancia felfedezéséért. A kutatók munkája segített megérteni, miként védi meg a szervezet saját magát az immunrendszer túlzott támadásaitól – vagyis hogyan kerüljük el, hogy testünk önmaga ellen forduljon. A Nobel-díj idei kitüntetettjei ezzel alapvetően új fejezetet nyitottak az autoimmun betegségek és a daganatos kórképek kezelésében.
Az immunrendszer nap mint nap milliónyi kórokozóval harcol, ám hatalmas ereje veszélyes is lehet, ha irányíthatatlanná válik. A test saját sejtjei sokszor annyira hasonlítanak a kórokozókra, hogy az immunrendszer tévedésből a szervezetet is megtámadhatja – ez áll számos autoimmun betegség, többek között a cukorbetegség, a lupus vagy a szklerózis multiplex hátterében. Ezt a kérdést vizsgálták az idei Nobel-díj nyertesei: Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi.
Fotó: STEVE GSCHMEISSNER/SCIENCE PHOTO / SGS
Munkásságuk feltárta, hogyan marad egyensúlyban az immunrendszer, és mi akadályozza meg, hogy a szervezet saját szöveteit ellenséges behatolóként kezelje.
Shimon Sakaguchi úttörő felismerése, amely Nobel-díjat ért
A japán Shimon Sakaguchi 1995-ben, a tudományos közvéleménnyel szembemenve felfedezett egy addig ismeretlen immunsejt-típust. A legtöbb kutató akkor úgy gondolta, az immunrendszer önszabályozása kizárólag a csecsemőmirigyben történik, vagyis ott „selejtezi ki” a szervezet a veszélyes, saját sejteket támadó limfocitákat.
Sakaguchi azonban bebizonyította, hogy létezik egy második védelmi vonal is: a szabályozó T-sejtek (regulatory T cells), amelyek az immunrendszer „rendőreiként” felügyelik a többi immunsejt működését, és megakadályozzák a káros autoimmun folyamatokat.
A Foxp3 gén és az autoimmun betegségek kulcsa
Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben egy különleges egértörzs vizsgálata során felfedezték, hogy a Foxp3 nevű gén mutációja súlyos autoimmun betegségeket okoz. A gén hiánya miatt az állatok immunrendszere nem tudta megkülönböztetni a saját és az idegen sejteket, és szinte minden szövetet megtámadott. A kutatók hamarosan kimutatták, hogy az emberi szervezetben a Foxp3 gén hibája egy ritka, de halálos kimenetelű betegséghez vezet, amelyet IPEX-szindrómának hívunk.
Két évvel később Sakaguchi összekapcsolta a felfedezéseket: bebizonyította, hogy a Foxp3 gén irányítja a szabályozó T-sejtek fejlődését.
Új utak a rák és az autoimmun betegségek kezelésében
A három kutató munkája alapozta meg a perifériás immuntolerancia fogalmát, amely a mai modern orvostudomány egyik kulcsterülete.
A felfedezéseknek köszönhetően új kezelések fejlesztése vált lehetővé nemcsak autoimmun betegségek, hanem rák esetén is, hiszen a daganatok gyakran a szabályozó T-sejtek befolyásolásával bújnak ki az immunrendszer ellenőrzése alól.
A tudósok eredményei új reményt adnak a szervátültetések sikerességének növelésében is: a perifériás immuntolerancia célzott befolyásolása segíthet abban, hogy a szervezet ne utasítsa el az új szervet.
A díjazottak és az elismerés
A 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díjért 11 millió svéd korona jár, amelyet egyenlően osztanak meg a nyertes kutatók között:
- Mary E. Brunkow (1961) az Institute for Systems Biology programvezetője Seattle-ben.
- Fred Ramsdell (1960) a Sonoma Biotherapeutics tudományos tanácsadója San Franciscóban.
- Shimon Sakaguchi (1951) az Oszakai Egyetem Immunológiai Kutatóközpontjának kiemelt professzora.
Fotó: CLAUDIO BRESCIANI / AFP
Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke szerint
a felfedezések döntő jelentőségűek voltak annak megértésében, miért nem lesz mindenkiből súlyos autoimmun beteg, és hogyan néz ki valójában az immunrendszer egyensúlya.
