Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A hasnyálmirigyrák az egyik legveszélyesebb daganattípus, amelyet szinte lehetetlen időben felismerni. Most egy új kutatás arra utal, hogy a rák első jele már a betegség kialakulása előtt megfigyelhető a sejtekben: különös fehérje-lerakódások, úgynevezett aggregátumok jelennek meg. Ezek a felfedezések áttörést hozhatnak a daganatok korai diagnosztikájában.
A rák első jele a tudósok szerint az lehet, hogy a sejtekben hibásan működik a fehérjék lebontásáért felelős folyamat, az autofágia. A sejt újrahasznosító rendszere normális körülmények között eltávolítja a felesleges, hibás fehérjéket, de ha nem működik megfelelően, akkor veszélyes fehérjecsomók alakulhatnak ki. A kutatók egér és emberi szövetmintákat vizsgáltak, és azt találták, hogy ezek a fehérjecsomók hasonlítanak az Alzheimer-kór és más demenciatípusok esetében kimutatott kóros fehérjeaggregátumokra.
Fotó: 3DMEDISPHERE/SCIENCE PHOTO LIBRA / SKX
A megfigyelés arra utal, hogy a rák és a neurodegeneratív betegségek között több a hasonlóság, mint eddig hittük.
A rák első jele: miért fontos a korai felismerés?
A hasnyálmirigyrák az egyik leghalálosabb daganat, mert a legtöbb esetben már csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják. A túlélési esély mindössze néhány százalék. Ha azonban a rák első jele már a legkorábbi fázisban kimutatható lenne, sokkal több életet lehetne megmenteni. A mostani kutatás szerint ezek a fehérjecsomók pontosan ezt a korai figyelmeztető jelzést adhatják.
Hogyan alakulnak ki a fehérjecsomók?
A kutatók szerint kulcsszerepet játszik a KRAS nevű gén mutációja, amely szinte minden hasnyálmirigyrákban jelen van. Amikor ez a mutáció bekövetkezik, és közben az autofágia sem működik rendesen, a sejtekben felhalmozódnak a hibás fehérjék, amelyek csomókat képeznek.
Ez lehet az a kritikus lépés, amikor egy normális sejt elindul a daganattá válás útján.
Emberi mintákban is igazolták
A tudományos áttörés jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak állatkísérletekben, hanem emberi szövetmintákban is kimutatták a jelenséget. Ez megerősíti, hogy a rák első jele valóban egyetemes mechanizmus lehet, nem csupán laboratóriumi érdekesség.
A kutatók szerint ezek a fehérjecsomók olyan biomarkerekké válhatnak, amelyekkel évekkel korábban észlelhető a betegség.
Párhuzam az idegrendszeri betegségekkel
Érdekes, hogy a rák első jele nagyon hasonlít arra, amit az Alzheimer-kórnál vagy a Parkinson-kórnál látunk: a sejtekben kóros fehérjék halmozódnak fel. Ez arra utal, hogy a daganatok és a neurodegeneratív betegségek közös sejtes mechanizmusokon alapulhatnak. Ha a tudósok jobban megértik a folyamatokat, új kezelési módszerek is születhetnek.
Mit jelent ez a jövő orvoslásában?
A felfedezés reményt ad arra, hogy a hasnyálmirigyrák és más daganatok felismerése sokkal korábban lehetséges lesz. Ha sikerül olyan diagnosztikai eszközöket fejleszteni, amelyek képesek kimutatni a fehérjecsomókat, a rák első jele már bőven a betegség klinikai megjelenése előtt detektálhatóvá válhat. Ez forradalmasíthatja a szűrést, a korai kezelést és a túlélési esélyeket.
